Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Csorba Sándor: Bessenyei György családi körülményei Szabolcs megyében

ezüst marháknak elö adására. így kelletik nékünk megholt gyáva atyánknak utállatos emlékezetű koporsójábul ki emelvén, hit alat e világnak bé mutatni. 4 százezer forintot érö örökségnél többül tagadót ki bennünket az atyánk perxunalis fassioval, mi nem a maga keresete volt, végre maradtak tervel.." Alig lehet valamit is hozzáfűzni ehhez a vagyon- és magatartásbeli helyzet- és jellemképhez, mégha tíz évvel későbbről való is, és nyilvánvaló, hogy a pereskedés közben szokásos túlzásoktól sem mentes. De az is igaz, hogy az ügyvédjének írottakról ezt jegyezte meg: „Ezt a levelet akárhol ejtené el az ur s publicumra jönne indiscrétiora nem magyaráznám mivel soha titokba nem mártom a pennámat..." Azt mutatják a fellelhető iratok, hogy amikor híre ment Bessenyei György Bérceire költözésének, jelentkeztek a hitelezők. Nem kell meglepődnünk ezen, az itthoni családtagokat ugyanis úgy ismerték, mint akik csak kérnek, de adni soha nem tudnak. Györgyről viszont tudták, hogy a Beleznai-féle biztosíték ellenében addig nem tapasztalt dolgot vitt végbe, vagyis rendezte a család zálogos ügyeit, pénzbeli katasztrofális helyzetét.

8 Úgy gondolták, hogy akik az elsők között lépnek fel követeléseikkel, azoknak szerencséjük lehet, hozzájuthatnak a pénzükhöz. Jó tudni, hogy amikor a Beleznai Miklóstól 1779. január 28-án Pesten felvett hatezer forintos kölcsönből rendet teremtett a famíliái birtok körül, akkor több falu határában biztosított megélhetést az ott lakó atyafiai számára. így volt a Bérceién, a Gáván és a Paszabon élők esetében, de ide veendők a Bereg és Ung vármegyei települések is, mint Ilosva, Donca, Szajkófalva, Polyanka, Bilke, illetve Rákóc. A kialakult helyzet oka a korszakhoz tartozó szokásrendben keresendő, vagyis a földbirtokos úgy jutott pénzhez, hogy zálogba adta egy-egy darab földjét. A zálogolás ugyan megismétlődhetett, az ingatlanon fekvő összeg azonban ily módon egyre nagyobbra nőtt, vagyis a földet terhelő zálog emelkedésével egyre kevesebb hányad jutott a termésből az eredeti tulajdonosnak. A zálogsumma visszafizetésével újra a földbirtokos rendelkezett a tulajdonával, míg a kiváltás elmulasztása az összeg után járó kamatok megfizetését vonta maga után. A folyamat végén a tulajdonjog névlegessé is válhatott, a birtok hasznát már a zálogos élvezte. György ezt a folyamatot vágta ketté, amikor zálogsummákat fizetett vissza, illetve olyan szerződésekké változtatta át az eredetieket, hogy a zálogösszeg visszafizetéséig vállalta a kamatok fizetését. Vállalkozása új helyzetet is teremtett mind a család, mind a maga számára, mivel ő lett a családi vagyon kiváltója, mintegy tulajdonosa. Érthető vagy kevésbé érthető módon ezután rá testálódott minden olyan követelés teljesítése, amely a családot érintette. Azzal, hogy mentőövet dobott a süllyedő családnak, maga is bekerült a süllyedők közé, és valóságosan is érvényre kellett juttatnia a család érdekeit minden törvényes követelővel és minden visszaélővel szemben. A György nevéhez kapcsolódó rendezetlen ügyek közül a Kefaláét ismerjük, még részleteiben is. Az előzményt Gálos Rezső írta meg, s e szerint Kefala János 7 HBML, IV. A. 1018/a. Testőr Bessenyey. 8 Gálos Rezső: Bessenyei György életrajza. Budapest, 1951. (a továbbiakban Gálos, 1951.) 259. 9 Széli Farkas: A Nagybesenyői Bessenyey család története. Budapest, 1890. 79-80.