Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Csorba Sándor: Bessenyei György családi körülményei Szabolcs megyében

Csorba Sándor BESSENYEI GYÖRGY CSALÁDI KÖRÜLMÉNYEI SZABOLCS MEGYÉBEN

1 A címben jelölt téma értelmezéséhez hozzátartozik annak elmondása, hogy Bessenyei 1782 őszén hagyta el Bécset, és szülőfalujába, Bérceire ment vissza, a családi házba. Nincsenek adataink arról, hogy mi volt a hazaköltöző úti csomagjában. Nem tudjuk, hozott-e arany vagy ezüst tárgyakat, öltönyöket vagy sarkantyús csizmákat. A hosszú távollét és a rendszeres jövedelem alapján képzelhetnénk, hogy sok mindene összegyűlt, még ha nem tartozott is a kimondottan értékgyűjtők csoportjába. Alig tudunk valamit arról, hogy mit tartogatott a gárdista évek emlékdarabjai közül, mit szerzett magának az ágensi évek idején, és miként rendezkedett be a könyvtárőri ténykedés időszakában. Az köztudott, hogy voltak szolgálati lakószobái és voltak bérelt lakhelyei, de sejtéseink sincsenek arról, voltak-e dísztárgyai, saját bútorai, vagy vásárolt-e magának íróasztalt és hozzá egy gondolkodó széket. Laczka János is mindössze annyit említ meg a javairól, hogy ágens lévén, „ külömbb külömbb szinű, elég gazdag készűletü, térdig érő Magyar ruhákat készíttetett. "

2 Arról pedig még elképzelésünk sem nagyon van, hogy jelképesen szólva, miféle szellemi poggyászt tett fel Bécsben a négy pejló húzta szekérre. Két elhatározásáról gondolhatnánk, hogy haza kívánta hozni, de az is lehet, hogy szívesebben hagyta volna őket ott, ahol szerezte. Az ágensi és a könyvtárőri ténykedésének kudarccal végződött befejezéséből, és nem mellesleg szólva, az áttérésének értelmetlenségéből levont következtetésére gondolunk, azon elhatározásokra, hogy soha többet nem vállal sem egyházi, sem állami hivatalt. Meglehet, hogy csak egy harmadik elgondolás járt a fejében, nevezetesen, hogy gazdálkodó földesúr lesz a hazájában. Nincs kizárva, hogy nem az bukkant fel a tudatában, nem is nagyon van más lehetősége. Ha egészsége járt az eszében, tudta, hogy a katonai szolgálat nem jöhet szóba, ha a vármegyei tisztikarba kerülés lehetőségét latolgatta, tisztában volt vele, hogy iskolai végzettségének hiánya akár kizáró ok is lehet. Bizonyára fantáziált a házasságról is, de erről sem másként, mint ami a gazdálkodó nemes képzetét erősítette benne. Nem lehet érdektelen elképzelés azzal zárni ezeket a feltevéseket, hogy bécsi szereplését nem kívánta folytatni, feladta a szolgálat- és hivatalviselés minden formájához való korábbi ragaszkodást, kivéve egyet, az íróságot. Annak az eltökéltségnek a logikáját könnyen a magunkévá tehetjük, hogy semmit nem akart folytatni, amit a bécsi udvar érdekében korábban tett, de ki akarta teljesíteni mindazt, amit hazája iránti elkötelezettsége jegyében elkezdett, vagyis úgy indult haza, 1 Részlet egy hosszabb terjedelmű tanulmányból. 2 Bessenyei György élete, Laczka János által. In: Éliás Balázs - Koos István - M. Papp Zsolt: Egykorú nekrológok és életrajzok Bessenyei Györgyről. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 1997. 1. sz. 43.