Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Katona Béla: A pedagógiától a várostörténetig (Pályakép-vázlat a 80 éves Margócsy Józsefről)

akarnánk beleszuszakolni. Tudomásul kell vennünk, hogy a szerző nem valamelyik irodalomtörténeti vagy várostörténeti műfaj-kategória feltételeinek igyekezett eleget tenni, hanem lírai vallomásokban kívánta elmondani mindazt, amit szülővárosa múltjáról tud, amit családjának emlékezete több nemzedéken át a település hagyományaiból megőrzött, amit hosszú levéltári kutatásai során saját maga is összegyűjtött. S amit érdemesnek és érdekesnek tartott arra, hogy a szélesebb olvasóközönség számára is továbbörökítsen. A sorozat első kötete 1984-ben látott napvilágot. Akkor persze nem tudhattuk, talán még a szerző sem tudta, hogy egy sorozat első részét olvassuk. A folytatásra még semmi sem utalt, a későbbi sorszámozás csak a második kötet címlapján kezdődött. Mint oly sok többrészes mű példája is tanúsítja, itt is csak az első kötetből még kimaradt mondandó bősége és a mű rendkívül kedvező fogadtatása sarkallta a szerzőt a folytatásra. így lett belőle a város múltja iránt érdeklődő olvasóközönség őszinte örömére előbb trilógia, majd 1997-ben, a TV. kötet megjelenésével tetralógia. Annak, hogy a kezdet kezdetén nem rögtön négy kötetben gondolkodott a szerző, s az eredetileg egy kötetesnek szánt könyvben már mindent el akart mondani, az egész mű szerkezetének kialakításában, a bizonyos átfedések, ismétlések elkerülhetetlenségében hátrányai is lehettek talán a tetralógiának. Az olvasókat azonban mindez aligha zavarja igazán. Mert a hátrányok mellett számottevő előnyök is származtak belőle. Mindenekelőtt az, hogy a kötetek így külön-külön is jobban megállják a helyüket, mintha egy szigorúan megszerkesztett kompozíció alapján készültek volna. Nem úgy folytatásai egymásnak, hogy csak a megelőző részek ismeretében lennének érthetőek. A mű egyébként — a szerző ezt több helyen is az olvasó tudomására hozza — egy interjú-sorozatból nőtt ki, amely eredetileg a nyíregyházi rádióban hangzott el. Ennek nyomai helyenként felismerhetők a nyomtatott változatban is, de az előzményekből fakadó mozaikszerű tagolás is inkább előnyére, mint hátrányára válik a könyvnek. Valószínűleg ebből adódik az is, hogy az előadásmód nem a hagyományos értekező prózához, hanem az előszó könnyedebb hangvételéhez áll közel. Említettük már, hogy műfajilag milyen nehéz ezt a művet a hagyományos kategóriák valamelyikébe is belehelyezni. A szerénykedő cím azonban ne tévesszen meg bennünket. Ez a négy kötet voltaképpen Nyíregyháza enciklopédiája, ha pedig visszafogottabbak akarunk lenni, akár Nyíregyházi Mindentudónak is elnevezhetjük. Amikor néhány évvel ezelőtt megjelent a Larousse magyar kiadása, a televízióban néhány napig minden este Hegedűs Géza reklámozta a híres francia lexikont. A neves író édesapját idézte, aki azt mondta valamikor, hogy ami a Larousse-ban nincs benne, az nincs is, voltaképpen nem is érdemes tudni. Talán mi sem esünk a szerénytelenség bűnébe, ha a szellemes mondást úgy alakítjuk át: ami Margócsy