Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Sallai József: Korosztályok az iskolapadban 1945 után Szabolcs-Szatmár megyében

12 évesen. Akik pedig ebben az új iskolatípusban felismerték a polgári értéket (és megtehették), gyermekeiket ezekből a kis iskolákból nagyobb településekre vitték át. Jellemzésként — több más mellett — Tiszaszentmárton példája említhető, ahonnan öt tanuló Mándokon, egy pedig Sárospatakon folytatta tanulmányait a szakszerűbb felkészülés és az otthon maradókat elérő tanéwesztés elkerülése végett.'

3 A legnagyobb erőfeszítések arra irányultak, hogy a 6—14 éves korosztálynak a lehető legszélesebb köre elvégezze az általános iskolát. Ennek érdekében igénybe vettek hivatali eszközöket, különböző támogatási formákat, de mellettük igazán meghatározó az általános iskolának az 1948-as államosítást követő szervezeti kiépítése, a tanítás feltételeinek a javulása, a kollégiumi elhelyezés lehetőségének a megteremtése (mint a fentebb említett Mándokon), és nem utolsósorban az új iskolatípusnak a fiatalok távlati elképzeléseibe való beillesztése volt. Az iskolaügy társadalmi, politikai hátterének az ismeretében nyilvánvalónak találjuk, hogy az általános alapképzés mellett szinte egyidejűleg jelentkezett a másik feladat: a végzetteknek mind nagyobb százaléka tanuljon tovább valamilyen középiskolában. A középiskolába igyekvők tömegével — a szükséges előképzettséggel rendelkező fiatalok hiányában — természetesen nem kellett számolni, de mindenképpen szükség volt a képzési lehetőségek bővítésére. Erre elsősorban a meglévő megyei iskolai centrumokban lehetett a feltételeket (szaktanárok, tantermek, taneszközök, kollégium) biztosítani. Legkönnyebben a gimnazisták létszámát növelhették az anyaiskolák fokozatosan megszűnő alsó tagozatos osztályainak a helyén, de már 1946-ban új intézmény, a nyíregyházi kertészeti középiskola megszervezésére is sor került. A pártok és a közvetlen demokrácia akkor működő szervei, a nemzeti bizottságok, a mezőgazdasági oktatást a földreform szerves kiegészítőjének tekintették, hogy a juttatott földet tulajdonosaik kertgazdasági színvonalon művelhessék.

14 Meg is mozgattak minden követ az engedély megszerzése érdekében, még Rákosi Mátyás közbenjárását is megszerezték.

15 Az iskolát és a mellette létesített kollégiumot így 1946-tól birtokba vehették tanulói. 1947-től változás történik a középiskolák területi eloszlásában: új iskolák nyílnak Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Tiszalökön, Nyírbátorban, amelyeknek többsége tartósan gyökeret ereszt. Kivételt azok a technikumok képeztek, amelyeket a túlzó iparosítási törekvések kiszolgálására hoztak létre, és az 1950-es évek közepére megszűntek (az építőipari technikum Nyíregyházán, a gépipari és a mezőgazdasági technikum Kisvárdán). A középiskolai intézményhálózat szerkezeti változását eredményezte továbbá — az 1950-es évek végén — a pedagógusképzés Lázár Ferenc egykori tiszaszentmártoni és mándoki kisdiák adatközlése, 1997. nov. 12. 14 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), XXII. 2. Nyíregyháza város polgármesterének iratai, 1945-1950. VII. 136/1946. 15 Magyar Nép, 1946. máj. 19.