Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Sallai József: Korosztályok az iskolapadban 1945 után Szabolcs-Szatmár megyében

ránk"

4

. A megélhetésért tehát tanulni kell: hogy munkába állhasson, hogy fogyasztóvá váljon. És természetesen azért is, mert e gyakorlati követelmények mellett ehhez kormányzati-politikai, sőt nemzeti érdekek is fűződnek. Ugyanakkor a tanulás igénye nem alakult spontán módon. 1945 előtt többször találkozunk megyénkben olyan híradásokkal, hogy egyes gyerekeket bottal kellett az egyszeregyet énekeltető népiskola rektora elé verni. Máskor meg azt állapíthatjuk meg, hogy egy-egy településen a tankötelesek, ha mindnyájan megjelentek volna az iskolában, ott nem lett volna elég hely a számukra. Nem volt azonban hiány olyan tehetségekben sem, akikben megvolt az érdeklődés és a kíváncsiság a tanulás iránt, de az anyagi javakban való szűkösség gátat emelt eléjük. A tanulásnak ugyanis nagy ára volt, különösen a falusi gyerekek számára, mert őket a tandíj mellett — ahogyan akkor nevezték — a kvártély is terhelte. Összeg helyett itt is inkább Németh Lászlót idézem: „A kvártélyt ötven holdon aluli ember csak egész kivételes esetben tudja megfizetni. "

5 A középiskola ezért főleg a városiaké lehetett. Kivételes eset természetesen akadt, amint azt különösen az egyházi, alapítványi támogatással tanulók példája mutatja. így alacsony sorból is magasra juthattak a kiválók, de csakis ők. A gyengébb gazdasági háttérrel rendelkező vidéki fiatalok közül továbbtanulásra általában azok gondolhattak, akik a tanítási költségeket legalább az iskola székhelyére való mindennapi bejárással csökkenthették. Az élet azonban ilyen körülmények között is magával hozta a Horthy-korszakban a középiskolák és a középiskolások számának mérsékelt növekedését megyénkben, de az iskolai végzettséget jelző — táblázatba foglalt — statisztikai mutatókkal területünk a megyék rangsorában az utolsó helyeken szerénykedett.

6 A 6 éves és idősebb népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Szabolcs-Szatmár megyében 1941-ben A 6 éves és idősebb népesség száma 470 559 fő 100,00 % Ebből: 1. nem ír, nem olvas 70 243 fő 14,92 % 2. az általános iskola 8 osztályát végezte (ül. ennek megfelelő végzettséget szerzett)

7 13 575 fó 2,88 % 3. középiskolát végzett

8 5 462 fő 1,16 % 4. egyetemet-főiskolát végzett 2 438 fő 0,52 % 5. egyéb (az általános és a középiskolát be nem fejezettek) 378 844 fő 80,51 % 4 Németh László: „A tanügy rendezése" (1945-1947). In: Németh, 144. 5 Németh László: „Eklézsia-járás" (1939-1941). In: Németh, 78. 6 Az 1941. évi népszámlálás. 2. köt. Demográfiai adatok községek szerint. Budapest, 1976. 370. A kimutatásban az 1950-ben egyesült két megye minden települése szerepel. 7 Az általános iskola 8 osztályának megfelelő végzettség: 4 elemi + 4 polgári vagy 4 elemi + a nyolcosztályos gimnázium alsó 4 osztálya. 8 Középiskolai végzettség: 4 elemi + 4 polgári + 4 középiskola, vagy 4 elemi + 4 polgári + 5 tanítóképző, vagy 4 elemi + 8 gimnázium.