Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Gottfried Barna: A „rutén akció” Bereg vármegyében (1897–1901)

utóbbit a havasi legelők esetében alkalmazták. Kizárólag földműveseknek adtak bérbe területeket, több jelentkező esetén a legszegényebbeknek. A megkötött szerződésekkel igyekeztek a nyerészkedés lehetőségét kikerülni. Kizárták a bérelengedés lehetőségét, előírták a bérlemények cserjéktől, bokroktól, kövektől való megtisztítását, ahol lehetséges volt, ott a trágyázást, a mezsgyék gondozását, a vízszakadások kialakulásának megakadályozását, a földekhez vezető utak karbantartását. 1899-ben a földbérletek 41 községet, 4300 bérlőt érintettek, ezek közül valódi bérletben ezernyolcszázán részesültek, a többiek bárcázás útján. 1899-ben 4824 „normál jószág" legelt a havasokon, 1901-ben pedig 5095.

21 A havasokon végzett próbamérések szerint az ott legelő szarvasmarhák három hónap alatt 45 kg-ot gyarapodtak. Szorosan a földművelés fejlesztéséhez kapcsolódott a vetőmagkiosztás. A ruszin parasztság által követett gyakorlat (miszerint a termés tisztított részét a piacra vitte, a silányabbal pedig tovább gazdálkodott) a vetőmagvak leromlásához, 1,5-2-szeres terméseredményhez vezetett. Ezen próbált meg a kormányzat jó minőségű vetőmag beszerzésével, kedvezményes kiosztásával segíteni: 1000 q magot juttattak el a ruszin földművesekhez, a vételár 30 %-ának, a szállítási és kiosztási költségek teljes egészének elengedése mellett.

2 A vetőmagvak gondosabb kiválasztását segítették az akció keretében kiosztott mezőgazdasági gépek: szelelőrosták, magtárrosták, konkolyozók (1899-ben összesen 37 db), a községeknek a szállítási költségeket, illetve a vételár 50 %-át kellett megtéríteniük.

23 Alsóvereckén, Szolyván, Volócon 3000 korona költséggel mintagazdaságokat hoztak létre, amelyek a szakszerűbb gazdálkodás terjesztésére voltak hivatva. Követendő példát kellett adniuk a földek kezelése, a termőképesség fokozása, a takarmánytermelés és takarmányozás, a marhatenyésztés, a célszerűbb építkezési módok alkalmazása területén. A mintagazdaságok felállításában nehézséget okozott az, hogy kevés alkalmas gazdát találtak, illetve a 10-15 kat. holdas — az erre a célra alkalmasnak vélt — birtokok legalább 10-15 tagban feküdtek.

24 A szemléleti változást, a gazdálkodás átalakulását szolgálta a szakismeretek terjesztése. A vidék görög katolikus lelkészeinek 1899-ben gazdasági szaktanfolyamot szerveztek. A régió különböző községeiben szaktanárok tartottak népies gazdasági előadásokat. Zürcher Herzog svájci vállalkozó szaploncai telepén ruszin 25 fiatalok sajátították el a havasi gazdálkodás alapjait. Népies szakkönyvek ruszin nyelvre való fordítását is szorgalmazták. Mindezt az ismeretterjesztés és a példaadás jegyében. 21 Uo. Egy normál jószág: egy ökör, egy tehén, egy ló, két tinó, 2 üsző, 2 csikó, tíz juh. 22 Uo. 23 MOL, K 26. 1902-XXX1-1134. 24 Egan Ede: A hegyvidéki földművelő nép közgazdasági helyzetének javítását célzó állami akció ügyében Munkácson, 1900. február 12-én tartott értekezletről szóló jelentés. Budapest, 1900. 25 Zürcher Herzog svájci vállalkozó 1883-ban 2000 kat. hold — állami tulajdonban lévő — havast bérelt ki a máramarosi Szaploncán, ezen kívül vásárolt egy 5000 kat. holdas birtokot. 250 000 frankos befektetéssel a századfordulóra virágzó havasi gazdaságot hozott létre.