Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - László Géza: Kossuth Lajos 1848–1849-es kiadatlan iratai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban

első s egyedüli szózata hogy első gondjának ismeri Magyarországot fegyverrel meghódítani, s az austriai birodalom egységébe beolvasztani. Hasonlót nyilatkoztatott az austriai ministerium az austriai tartományok Kremzini gyűlésén. S mi volt legelső cselekedete Ferencz Jósefnek

3 az: hogy a magyar nemzetnek az élő nemzetek sorából kitürlése végett nem csak az illir, rácz, oláh, tót lázadókkal s rabló főnökökkel szövetkezett, hanem fegyveres seregekkel a magyar nemzet esküdt ellenségei által vezéreltekkel hazánkat több oldalról megtámadta, s a sok oldalról zaklatott szegény hazánkat leigázásában a fővárosig haladott - útjában mindenütt önkényes kormányzatot hozott be, s a fegyverfogható népet rakásra fogatja s küldi az olasz s más népek elnyomására miszerint ottani seregeit ezen szerencsétlen, s hazájukat soha nem látandó kényszeritett ujonczokkal szaporítván, onnan viszont minnél több idegen zsoldosokat fordíthasson a magyar nemzet legyilkolására, s országunknak eldarabolásával, a magyar népnek az élő nemzetek sorából kitörlésére. Ezen egyszerűn hü rajz világosan mutatja mikint a mostani harczban nem kevesebbről van szó mint arról hogy a magyar nemzet, melly annyi viszontagságok között Ezer éven át fen tudta magát tartani, megszűnjön lenni, s a szegény lengyel nemzet sorsára juttatva, áldozatul esik azon fejedelmi család korlátlan uralkodási vágyának, melly fejedelmi család azt, hogy még él s uralkodik a magyar nemzet példátlan hűségének s tömérdek áldozatainak köszönheti. Az igazságnak örökké való Istene illy halhatlan árulásnak nem adhat diadalt: de Isten a maga áldását csak munkáért adja s csak azon népet segiti meg a melly életre valóságát az önvédelemnek készsége által bebizonyítja. Csak legyünk önmagunkhoz hívek, s az Isten nem hagyhat el, édes hazánk nem veszthet el a nép szabadság hajnalakor. Máskor is élt már a magyar illy vészes időt sőt veszélyesebbet a mostaninál a török bírta Budát szinte az országnak legnagyobb részét, másik részében pedig német hadvezér zsarnokok dúltak; de a magyar nemzet nem csüggedett el, a Tiszának tős gyökeres magyar népe összesereglett a hős Bocskay

4 zászlója körül rettenthetlen maga viseletével megmentette a magyar hazát. Soha még azon magyar földre, melly et a Tisza mos idegen zsarnokság lábát nem tette büntetlenül. - Most sem teendi. A Tisza népe melly Hevesnek, Borsodnak, Szabolcsnak, Biharnak áldott tereit ősi egyszerűségében romlatlan érzéssel erős karokkal miveli - Czegléd Kőrös - Kecskemét törhetlen magyar erejű népével - a szabad Jász Kunokkal, - kik még szolgák nem voltak soha - de kiket most szolgasággal fenyeget a német zsarnokság a vitéz hajdúk az ország politicai s vallási szabadságának alapitói, szóval a tiszai népnek ezernyi ezrei megfogják tudni tartani mit őseik szereztek, nem fogják megengedni, hogy német zsarnokság igába verje a Tisza magyar földjét, nem fogják elveszteni azon szent szabadságot, mellyért őseik vért ontottak, nem fogják engedni, hogy azon földön, hol a nemzet szabadságáért elhullott magyar ősök szent hamvai nyugosznak, a szolgaság átka nehezedjék maradékaikra. Az ország igazságos védelmi harcza olly karban áll hogy ha a magyar nép által lelkesen támogattatik lehetetlen lesz nem győznie. Mint egy 120 ezer ember áll az ország különböző részein az ellenség ellen, nem kell más mint az hogy seregeink a nép lelkesedéséből bátor kitartást merítsenek, mert a katona kétszeres kedvvel küzd ott a hol látja, hogy a lelkes nép segítségére számolhat - ha látja, hogy a nép tömegestőli felkelésének győzhetlen erejével fedezi a honvédek hátát s oldalát, ha