Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Pók Judit: A csavargósan járó Tisza (Néhány munkálat a folyón az általános szabályozás előtt)

Br. Vay Miklós jelentése az uralkodóhoz kormánybiztosi működéséről (kelet nélkül) „Felséged! 1802-ben kegyelmesen megbízott Felséged engem a három Körös folyó szabályozásá­val. Két évvel később legfelsőbb parancsot kaptam a Berettyó folyónak és áradásainak sza­bályozására. 1814- ben a Zemplén megyei Ondova, Topja és Laborc folyók és malmaik szabályozásá­val bíztak meg. Erre nemsokára, ugyanebben az évben legfelső parancsot kaptam, hogy Csapnál és Salamonnál a Tisza veszedelmes kiszakadását vizsgáljam meg, és a nélkülözhetetlen, gyors segítségre tegyek javaslatot. 1815- ben a Maros és minden olyan kisebb vízfolyás, amely az Aradi Kamara uradal­mait károsítja, és a Fehér- és Fekete-Körösbe torkollik, szabályozásával bíztak meg. Végül 1816-ban legkegyelmesebben megparancsolták, hogy a Tisza mellett fekvő Kar ád falu veszedelmes fekvését vizsgáljam meg, és véleményemet, amely ezt orvosolhatja, nyújt­sam be. Nehéz volt ezeket a különféle és egymástól távol álló munkákat egyidejűleg végezni, mégis vállaltam őket, és nemcsak azért, mert nekem mindig szent kötelességem volt a legfel­sőbb parancsokat legjobb tudásom szerint teljesíteni, hanem mert én is beláttam, hogy csak az tud ebben az ügyben célirányos segítséget szerezni, aki a Tiszába torkolló egész víztö­meget képes átlátni. Hogy a kapott, legfelső megbízásoknak megfelelően eleget tegyek, 1803-ban benyújtot­tam legalázatosabb előterjesztésemet a Körös forrásvidéke mocsarainak lecsapolására. 1804-ben vázoltam a három Körös szabályozásának tervét összefolyásuktól felfelé. A nagy Körös regulázását szándékosan halasztottam a Berettyó utánra. Az ezt követő években a Berettyó szabályozásának feküdtem neki, miután azonban a helyi körülményeket megvizsgáltam, be kellett látnom, hogy ez csak úgy érhető el, ha lehet­séges volna a Tisza legmagasabb áradását legalább 4-5 lábbal csökkenteni. Az aprólékos tárgyalások, hogy hogyan lehetne ezt biztonságosan végrehajtani, nyolc évi munkámba ke­rültek. A Maros szabályozását érintő főbb pontokkal ugyancsak készen vagyok. Nem kevésbé a nagy Körös végső szabályozásának tervével, amely tulajdonképpen csak torkolatának a Jéker és Kórógy útján a Tiszába helyezésével valósulhat meg. Mindezen javaslatok nemcsak az előző nivellálásokon alapulnak, hanem főként a hely­színen, az illető szakaszokon végzett saját sokrétű vizsgálataimon és azokon az utazásokon, amelyeket mind a legnagyobb áradások, mind a legalacsonyabb vízállások idején tettem. Az áradástól szenvedő megyék hangja sürgős segítséget kér Felségedtől; mindegyik azt hiszi, hogy az ő igénye az első, ebből fakad, hogy előterjesztéseim itt-ott sok ellenséget sze­reztek, pedig nekik okoz érzékelhető kárt, hogy megyéjük vagy birtokaik érdekeit tartják csupán szem előtt, és az egészet nem látják át. Ebből ered a sok különálló terv, amely jólle­het egyik vidéknek enyhítést hozna, a másikat azonban éppenséggel tönkreteszi.

Next

/
Thumbnails
Contents