Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Pók Judit: A csavargósan járó Tisza (Néhány munkálat a folyón az általános szabályozás előtt)

helyezkedik. Bár máig sincs meggyőződve arról, hogy az átvágás reá nézve nem jár káros következményekkel, bízik a királyi biztos és a másik két megye azon ígéretében, hogy ha ezek bekövetkeznének, akkor az ő oldalán teendő átvágásokat kölcsönösen előmozdítani, és nem akadályozni fogják. E reményében már ki is rendelte a munkásokat. A Helytartótanács által 10 ezüst krajcárban megállapított napszámbért illetően mindhárom megye úgy találja, hogy az szorosan lett megszabva, mivel a munkások távolabbi vidékekről is ki lesznek rendelve, ami nagyobb költséggel jár, és egyébként a Hegyalján a napszám a 36 váltócédula krajcárt is eléri, sőt meghaladja. A kifizetés módját illetően úgy határoznak, hogy egy kubik ölnek kiásása és a kiásott földnek 95 méternyi távolságra, a partok megerősítésére történő kihordása öt napszámos munkájának számítson, és aszerint fizettessen. A fizetéseket egy biztosra bízzák, a felvállalt munka elvégzését az igazgató földmérő és a szolgabíró ellenőrzi, bizonyítja. A kirendelendő munkaerőt az illető törvényhatóságok osztják fel (helységenként), és lajstromot készítenek róla. A küldöttségek előterjesztik még, hogy az átvágások mellett nagyon szükséges lenne a Tisza medrét a bedőlt fáktól és tőkéktől megtisztítani, mivel ezek akadályozzák rendes folyását, és okozták eddig is a „legnagyobb kiszakadásokat, beiszapolásokat és csavargásait". Megkérik a királyi biztost, hogy felső helyen eszközölje ki az e célra szükséges hajókat, szerszámokat, mestereket, aki megígéri, hogy közbenjár.

26 A zsurki átvágás végül 1835-re készült el. Szabolcs megyére esett 189 m hoszszúságú földmunka, amit 14 860 napszámmal végeztek el, összesen 2750 forintért a megye minden járásából résztvevő helységek. Végezetül megjegyezzük, hogy a zsurki átvágás csak egyike a Tiszán az általános szabályozás előtt végrehajtott munkálatoknak. Részletes bemutatását azonban az indokolta, hogy igen szemléletesen ábrázolta azoknak a vállalkozásoknak a nehézségeit, amelyek bár széles közérdeket szolgáltak, mégis évtizedeken keresztül húzódtak, halasztódtak, mivel számtalan ellentétes érdekkel ütközve, folytonosan hajótörést szenvedtek. Zb SZSZBML, IV. A. 9. Szabolcs vármegye törvényszékének iratai. 130. d. sz. n. 164