Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Pók Judit: A csavargósan járó Tisza (Néhány munkálat a folyón az általános szabályozás előtt)

megye érdekei nagyjából egybeestek, Szabolcs viszont rendre ellenezte a másik kettő által szorgalmazott folyóátvágásokat. (Lásd 2.sz. melléklet.) A Tisza itteni szakaszán az első érdembeli nagyobb munkálatok br. Vay Miklós tábornok, hadmérnök (1756-1824) kormánybiztossága alatt kezdődnek, aki mint országgyűlési követ már az 1790-91. évi diéta kereskedelmi bizottságának munkálatai keretében javaslatot terjeszt elő a vízi utak fejlesztésére. 1802-ben nevezik ki először kormánybiztosnak a három Körös szabályozására, aminek hírére Szabolcs megye a Helytartótanácshoz fordul, hogy a Tisza szabályozását is vegyék célba.

11 Vay Miklós első megbízatásától haláláig tartó két évtizedes munkássága alatt minden Tisza-völgyi felmérési és szabályozási munka az ő szakszerű irányítása alatt folyt. Orczy Lőrinc méltó utódjának és Széchenyi István előfutárának tekinthetjük őt. Véleménye szerint a sokféle szabályozási munkára csak az tud célirányos javaslatokat tenni, aki a Tiszába torkolló egész víztömeget képes átlátni. A megyék mindegyike azt hiszi — állapítja meg —, hogy az ő igénye az első, ebből ered a sok különálló terv, amely jóllehet egy vidéknek enyhítést hozna, a másikat azonban éppenséggel tönkreteszi. Az nem kétséges számára sem, hogy a szabályozást a Tiszával kell kezdeni, amivel szembe költségességét lehet állítani. A mellette szóló legfőbb érv azonban 600 000 hold szántó művelés alá kerülése.

12 Vay Miklós szorgalmazására a Helytartótanács 1805-ben utasítja a megyéket, hogy tisztítsák meg a Tisza medrét Tiszaújlaktól Tokajig a bedőlt fatörzsektől és rönköktől, amelyek a sószállítást akadályozzák. Mivel elsősorban kincstári érdekről van szó, a megyék nemigen buzgólkodnak a végrehajtásban, így 1806-ban, majd 1807-ben ismét elrendelik a medertisztítást. Amikor eldől, hogy a költségeket a só felemelt árából finanszírozzák, és nem a megyéknek kell házi pénztárukból állni, Szabolcs megye hites geometrájával, Sexty Andrással elkészítteti a szükséges gép tervrajzát és költségvetését. Ez a két kisebb hajóra erősített, emelődaruból, tekerőcsigából, húzószerkezetből és rengeteg kötélből álló gépezet 3290 forintba kerül a tervezet szerint, amely hatalmas összeget jelent abban az időben. Nem beszélve arról, hogy Szabolcsban — a megye saját bevallása szerint — nincsenek ekkor olyan mesteremberek, akik el tudnák azt készíteni, ezért a Kamarához folyamodnak, hogy a Máramarosi Sóadminisztrációval csináltassa azt meg.

13 (Lásd 3. sz. melléklet.) A Felső-Tisza említett szakaszán 1814-ben, a szokásosnál hevesebb áradások következtében, a jobb parton több veszedelmes szakadás keletkezett, nevezetesen a salamoni és csapi, amelyek a Latorcával való összefolyással, azaz Zemplén és Ung megye számos helységének pusztulásával fenyegették a vidéket. A helyzet 11 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), IV. A. 1. Szabolcs megye nemesi közgyűlésének iratai (a továbbiakban IV. A. 1.) Fasc. 2. No. 1220. 1802. 12 Magyar Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, C 63. Br. Vay Miklós kormánybiztos iratai. D. 17. 13 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 8. No. 1104. 1808.