Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Újfehértóról - Sípos Ferenc: Újfehértó keletkezése

azonosítása bizonytalansági tényező ugyan, ám Petri (Pócs-) említése egyértelművé teszi, hogy az oklevél csakis Ofehértóra vonatkozhat. Pócspetri ugyanis Ófehértó közelében található, Újfehértótól viszont távol fekszik! * * * Végére jutottunk az Újfehértó történetére vonatkozó, XIII-XV. századi iratok elemzésének. A Váradi Regestrum bejegyzésével nem boldogultunk, a többi iratról vagy bizonyítani tudtuk, vagy nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy nem Új fehértóra, hanem Ofehértóra vonatkozik. Bár a mérleg nyelve erősen Ófehértó irányába billen, még nincs elégséges alapunk annak kimondására, hogy Újfehértó a XIII-XV. században nem létezett. Mert lehetséges, hogy a Váradi Regestrum bejegyzése Új fehértóra vonatkozik, s megfontolandó az a feltevés is, hogy a pápai tizedjegyzékből azért maradt ki Újfehértó, mert papjának jövedelme nem érte el a megszabott határt.

51 Az Anjoukori okmánytárban keltezési helyként is szerepel Fehértó, ebben az esetben szövegelemzéssel nem dönthető el, hogy melyikről van szó! Olyan forráscsoportot kell tehát keresnünk, melynek segítségével egyértelműen megállapítható, mikor keletkezett Újfehértó: már jóval 1526 előtt létezett-e, vagy csak 1526 után keletkezett... Az egész Szabolcs vármegye területét felölelő összeírások eredménnyel kecsegtetnek (egy vagy két Fehértó szerepel-e bennük, hol helyezkednek el?). A legkorábbi, 1543-tól kezdődő összeírások a dikajegyzékek. Az adórovók településről településre haladva sokszor bejárták az egész vármegyét — helyismerettel rendelkeztek! Ha az ő feljegyzéseikben találkozunk „Fehértó" nevével, az útvonal ismeretében megállapítható lesz, hogy az Ófehértót vagy Újfehértót jelent-e. Nézzük hát, merre jártak az adórovók! m. Merre jártak az adórovók? Szabolcs vármegyét Szolnok elfoglalása (1552) után kezdték hódoltatni a törökök.

52 Vaj on az utolsó békeévekben (1543, 1549, 1550), amikor még nem estek törökdúlás áldozatául a falvak Szabolcsban, szerepel-e Újfehértó a dikajegyzékekben? „... e tizedet csak azok fizették, kiknek jövedelme 2 márkánál azaz 8 aranynál többre ment s így az ezen jövedelmen alul maradó egyházi javadalmak feljegyzetlenül maradtak." Lásd Ortvay, XXV. oldal. Ortvay Tivadar függelékként egész sor olyan egyházas helyet sorol fel, melyek a tizedjegyzékben nem szerepeltek, létük viszont okleveles adatokkal igazolható! Lásd Ortvay, Második fele. Budapest, 1892. 769-828. 52 Koroknay Gyula: Szabolcs török hódoltatása. Szabolcs-szatmári Szemle, 1989. 3. sz. 245.