Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Nyírbátorról - Balogh István: A Báthori család négy oklevele (1330–1332)

károsításától, személyük veszedelmétől, ugyanis ezek szokták az emberi esendősé­get a feltett szándék jó elvégzésétől eltántorítani. Méltányosnak és jogosnak ítéljük tehát, hogy a méltót méltóval viszonozzuk és a nagy fáradozást méltó jutalom se­gítse és támogassa. Azért is, hogy többeket ilyen példával buzdítsunk a hűség mintájára, János mesternek, András püspök úrnak, Miklósnak és hűséges utódai­nak, örököseinek némi részleges kárpótlásul, János mestert, Lökös és Miklós min­den időben élő örököseit és utódait ettől az időtől kezdve állandóan királyi bőkezű­ségünkből viszonzásképpen megajándékozzuk, hogy minden egyes Szatmárról és Szatmárnémetiből, vagy mellette sóval vagy másféle áruval terhes szekerekkel jö­vő vagy elmenő, Domahidán és Kocsordon átkelő kereskedő a mi híveink, Bereck ispán fiai Bátor nevű falujába kötelesek menni, ott megállani, sójukat vagy másféle árujukat az abban a faluban szerdán tartani szokott vásáron eladásra, cserére és ke­reskedésre tartozzanak és kötelesek legyenek kirakni. A Szatmárról és Szatmárné­metiből az említett hidakon átkelőknek ezzel tudtára adjuk, hogy ez az első vásár­hely, és csak az árusítás, csere és kereskedés befejezése után s nem előtte, szaba­don elmehetnek, ahova akarnak. Tehát különösen nektek, Szatmáron és Szatmár­németiben lakó és a mondott határokról jövő, az említett hidakon átkelő kereske­dőknek erősen és különösen megparancsoljuk királyi paranccsal, jelen levelünk által, hogy a nevezett hívőknek adott kegyes adománylevelünket minden részében tartoztok megtartani, különben királyi hatalmunk teljességével meghagyjuk, hogy e kegyességünk áthágói személyükben és javaikban büntettessenek és fogassanak perbe. A jelen levelünket pedig, ha elénk hozzák, kiváltságlevél formájában adat­juk ki. Kelt Visegrádon, Circumdederunt vasárnapja utáni hétfőn. Az Úrnak 1332. esztendejében. 4. Visegrád 1332. március 8. I. Károly parancslevele a Soghfalu és Szalancs kereskedőihez tudomásulvétel vé­gett. Tudomásukra hozza, hogy a Domahidán és Kocsordon átutazó szatmári és szatmárnémeti kereskedőknek, akik a megnevezett Soghfalun és Szalancson is ke­resztül utaznak terhes szekereikkel és sóval vagy bármiféle áruval megrakva, hogy Bátor falun át menjenek és az ottani vásáron megálljanak, áruikat rakják ki és a vá­sár befejezte után mehessenek szabadon, ahová akarnak. Ezt a parancsát lakóhe­lyeiken és a nevezett helyeken hirdessék ki. Karolus, dei gratia rex Hungáriáé etc. fidelibus suis universis et singulis mercatoribus per Sokhfcdw et per Zalancz undecunque, sive etiam de eisdem versus villám Bathor transeuntibus ac procedentibus, in quorum notitiam et audientiam praesentium continentia perveniret, quocunque nomine censeantur.

Next

/
Thumbnails
Contents