Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

17. Az eseményekről részletesebben: HORVÁTH, 1-76. p. (a szerző a megyei ellenállás egyik országos vezetője volt, ezért részben elfogult); a vármegyei tisztviselők magatartását elemzi: SZABÓ D., 1991. 23-31. p. 18. Bereg megye visszafogott magatartását, a megyéjével kapcsolatban érthetően elfogult Kozma György így magyarázta: "Bereg éppen úgy ellenállott, mint a többi, de oly szigorúan állottak meg a törvényes alapon, hogy Kristóffy belügyminiszter sem az alispánba, sem a többi tisztviselőkbe belekötni nem tudott.", KOZMA, 1941. 121. p. 19. A Beregben történtekről: HORVÁTH, 150-153. p.; Érdekes megemlíteni, hogy Kozma munkájában már így jellemezte Soóst: "tisztességes és jóhiszemű magyar ember volt.", KOZMA, 1938. 6. p. 20. Corpus Juris Hungarici (1913). Bp., 1914. 564-565. p.; CSIZMADIA, 300-302. p.; SARLÓS, 234-247. p. 21. Bereg megye háborús szenvedéseiről, a közigazgatás akkori feladatairól és a megye későbbi sorsáról érzékletes képet ad Kozma György Egy vármegye harca és haldoklása című munkája, melyet feltehetően 1938-ban írt. A szerző az 1910-es és 1920-as években beregi aljegyző, majd főjegyző volt, később pedig zempléni, illetve csongrádi főispán (1938-ig). 22. Itt kell megemlítenem, hogy a megye rossz közellátása és a lakosság nagyfokú szegénysége már a század elején is országos problémát jelentett (és botrányt okozott). A megye túlnyomó többségét alkotó rutének és galíciai származású zsidó lakosság körében ezért a magyar kormányzat egy szociálpolitikai akcióba kezdett (pl. hitelszövetkezetek, áruraktárak, gépesítés, új állat- és növényfajták meghonosítása). Az akció azonban különböző okok miatt politikai ellentétekhez és az akció irányításával megbízott kormánybiztos (Egan Ede) öngyilkosságához - mások szerint meggyilkolásához - is vezetett. A "hegyvidéki akció" részletes elemzése további kutatásaim feladata. Az eddig feldolgozott munkák: Egan Ede, A hegyvidéki földművelő nép közgazdasági helyzetének javítását czélzó állami akció ügyében Munkácson, 1900. febr. 12-én tartott értekezletről szóló jelentés. Bp., 1900.; Kazy József: Az északkeletkárpátmenti hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására irányuló állami segítő akczió hat évi működésének ismertetése. Bp., 1904. (hasonló címen egészen 1908-ig); Bártfai Szabó László hagyatéka: OSZK Kt. Fond 32.; Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. 2. köt. (1892-1900) Bp. 1956. Nr. 86.,Nr. 135.; Bihari Jenő: Egan Edét meggyilkolták. Bp., 1901. (röpirat); Paris Frigyes: Tájékoztató a ruthén actiónál való működésem felől. Bp., 1904.; BARTHA Miklós: Kazár földön. Kolozsvár, 1901.; Az eseményeket bővebb összefüggéseiben elemzi: SZABÓ M., 148-150. p.; MAYER, 99-110. p. 23. Az elemzés szempontjából (és csupán a pozíció jellegéből következően) politikai funkciónak tekintettem a főispáni és az országgyűlési képviselői tisztséget, közigazgatásinak pedig az alispáni, a fő- és aljegyzői (központi közigazgatási tisztviselők), az árvaszéki elnöki, ülnöki és jegyzői (árvaszéki tisztviselők), valamint a főszolgabírói és szolgabírói (járási tisztviselők) pozíciókat. 24. Ez megfelel az országos eredményeknek is: a főispánok 44,8 %-a nem töltött be törvényhatósági hivatalt: BALÁZS, 123. p. 25. Horváth István levele Jekelfalussy Lajos miniszteri tanácsosnak 1880. nov. 26. MOL. K148. 1887-III-1919. 115. csomó. 26. Horváth István levele Tisza Kálmánhoz 1882. febr. 4. MOL. K-148. 1889-111-1375. 129. cs. 27. A vármegyei tisztviselők karrierlehetőségeiről: SZABÓ D., 1991. 25-27. p. 28. Az 1904: X. tc-hez fűzött magyarázatból: Corpus Juris Hungarici (1904). Bp., 1905. 54. p. 29. Bereg, 1904. jan. 31. (5. sz.) 30. "...inkább megvált főispáni állásától, mintsem egy alkotmányellenes kormány mellett mél-