Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Kiss András: Szatmár vármegye két levéltára

sorozat kialakítását követően, a sorozatot fasciculusokra tagolta, az így létrehozott tárgyi-időrendi egységet — fasciculust — évenként számmal látta el, a fasciculusokon belül az iratokat pedig sorszámmal. A fasciculusok számozása évenként változó, de egymást követően folyamatos, viszont a fasciculusokon belül az iratok sorszámozása minden esztendőben az l-es számmal kezdődik.

7 Afasciculosok kialakításakor az iratok felzetén Schemberger feltüntette a fascicuhis számát, az irat ezen belüli sorszámát és keltezési évét. Az ily módon összeállt jelzet a lajstromban/mutatóban az irat visszakeresésére szolgál. Maga a fasciculusokba történő csoportosítás már gyakorlattá vált ugyan a XVIII. századi levéltárrendezéseknél és nem is ez a műveletsor emelte ki Schemberger rendezését/lajstromozását a korabeli munkálatok sorából, illetve biztosított számára méltó helyet a levéltártörténetben, hanem lajstromai/mutatói összeállításának módja.

8 Ezek között található Szatmár vármegyében az általa rendezett 1724 és 1781 közötti acta publico-politica sorozat számára készített példaszerű, a kutatást a mai igényeknek is megfelelően szolgáló lajstroma/mutatója. A lajstrom/mutató két hatalmas bőrkötésű kötetének (I. A-L 1-1040. 1., II. M-Z 1041-2150. 1.) címe Elenchus nominális seu statisticus ab anno 1724 usque 1781 inclusive.

9 Az első lapokon a kötet címének feltüntetését követően a lajstrom/mutató használóihoz intézett "ad lectorem" bevezető után,

10 a két kötetnek szerkezeti áttekintése tájékoztat az egyes kötetek lapszámáról és tartalomjegyzékéről. A tulajdonképpeni segédlet első részeként a kötetekben a baloldali hasábon betűrendben a lajstromozott iratok mutatószói sorakoznak a párhuzamos jobboldali hasábon pedig arra vagy azokra a lapszámokra történik utalás, ahol a mutatószónak megfelelő irat/iratok bő tartalmi kivonata/regesztája található valamint annak megjelölése, hogy az irat melyik fasciculusban, milyen sorszám alatt kereshető vissza. Az 1790 utáni, a levéltár állapotáról és a lajstromozás menetéről rendszeresen beterjesztett jelentések úgy tartják számon, hogy Schemberger az 1724 és 1786 közötti iratokat rendezte, illetve lajstromozta.

11 Eddigi adataink szerint azonban Schemberger Szatmár vármegyei rendezését, illetve lajstromozását, továbbá a XVIII. század végi levéltárrendezéseket illetően csupán egy részletesebb és a nyíregyházi levéltári anyag adatait is felhasználó vizsgálat adhat pontos levéltártörténeti tájékoztatást. Ugyanis Kardos György lajstromozó 1792. július 13i jelentése többek között arról számol be, hogy a régi jegyzőkönyvek egybeszedése és letisztázása folyik, emellett pedig a jegyzőkönyvekben találtatott "törvényes dolgok a jegyzőkönyvekből kiírattak" és a kimásolt és összeolvasott szövegeket a Nemzeti könyvben helyezték el.

12 1799. augusztus 25-én Kardos György, ugyanazon év november 25-én pedig a levéltár megvizsgálására kiküldött vármegyei ülnökök jelentéséből az tűnik ki, hogy a régi — Schemberger lajstromozása előtti — törvénykezési iratok lajstromozása elkészült, részben pedig folyamatban van. i*