Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Mizser Lajos: A tatárjárások emlékei Pesty Frigyes Helységnévtárában

neve eredetét - a nép monda szerint a Tatároktól vette. Ezt igazolni látszik a Gróf Károlyi család levéltárából került, s jelenleg Te. Pongrácz Alajos ur birtokában létező egy régi irat másolata, illetőleg kivonata, mely szerint itt Gothusok laktak — /:fa templom régisége és pités modora ezt igazolni látszik:/ ezen Gothusokat később a Hunnok elűzték, és itt telepedvén magyarokká, később keresztényekké lettek. Ezeket innét 4-ig Béla Király idejében a Tatárok ki öldösték — midőn mind a templomba magukat be torlaszolták. A Tatárok kivonulása utánn 3 tatár hozzá tartozóival itt maradván (egyik had önök lévén) — midőn az ország rendeztetett, a hadfőnököt a Kapuion vagy Kaplony 5 testvér leöldöste, a megkímélt két tatár rab szolgának meg tartván. Ezen öt testvér birtokaik felett meg osztozván, lak helyeikről Vetési - Bagosi - Kaplonyi - Károlyi és Csomaközinek nevezte magát". Ha a stílust nézzük, ez a leírás leghamarabb a XVIIL század második felében keletkezett. Tartalma inkább IV. László nyögéreire utal — s ha igaz, akkor ennek a tatárjárásnak is van valami nyoma. A bökkenő csak az, hogy a fenti genealógiát többször is közlik Szatmárban — ám a tatárokról másutt nem esik szó, csak Tatárfalván. Mind a leírások, mind a visszaemlékezések nem egy időpontot tükröznek, hanem több hasonló eseményt egyesítenek. Apró adalékok ezek a történelemtudomány számára, a kérdést azonban a buktatók ellenére is jobban megvilágítják. A leírások mind a történelem-, mind a néprajztudomány számára hasznos adalékokat szolgáltatnak. Végezetül közlöm mindazon helységek nevét, amelyek több-kevesebb említést tettek valamelyik tatárjárásról. így: az 1864-65-ös név és az azóta megváltozott vagy előtagot kapott név. Továbbá megjelölöm, hogy a helységnek mi a mai neve Romániában (R), Szlovákiában (SZ) és Ukrajnában (U). Nem tüntetem fel külön, ha a község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, de a más megyéhez való csatolást már igen. BEREG: Csorna (Tiszacsoma Csorna, U), Halábor (Hrabariv, U), Kisbégány (Mala Bigany, U), Kisdobrony (Mala Dobrony, U), Kislohó (Nagylohóval egyesítve Beregszőlős Lohove, U), Patkanyóc (Patakos Packanyove, U), Rafajnaújfalu (Rafajlove, U), Tiszavid, Tivadar. SZABOLCS: Bácsaranyos (Aranyosapáti része), Balkány, Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye), Balsa, Bánháza (Fülöp része, Hajdú-Bihar megye), Besenyőd, Biri, Bogát (Nyírbogát), Döge, Eszeny (Javorove, U) Gáva (Gávavencsellő része), Gyulaháza, Gyulaj (Nyírgyulaj), Ibrány, Kállósemjén, Kék, Kemecse, Komoró, Kopócsapáti (Aranyosapáti része), Luskod (Kántorjánosi része), Mada (Nyírmada), Martonfalva (Nyírmártonfalva, HajdúBihar megye), Nagykálló, Nyírbéltek, Ófehértó, Petneháza, Pusztaszentmiklós (Földes része, Hajdú-Bihar megye), Pusztadobos, Rád (Tiszarád), Rohod, Rozsálypuszta (Szabolcsveresmart része), Sényő, Téglás (Hajdú-Bihar megye),