Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Mandrik, Ivan: Agrárproblémák Kárpátalján a XIX. század végén és a XX. század elején

anyában kell keresni"." Természetesen, az emberek nagy tömegű kivándorlásának konkrét oka különböző volt. Akivándorlás Kárpátaljáról, ugyanúgy mint Magyarországról még a XIX. század 70-es éveiben megkezdődött és mértéke 1907-ig növekedett, amikor is elérte a csúcspontot. A magyar statisztika adatai szerint az 1892-től 1902-ig terjedő időszakban csak Ung vármegyéből 19 368 fő vándorolt ki.

3

« Hasonló mértékű volt a kivándorlás más megyékből is, ahol ukránok laktak. Ennek ellenére a 7090-es évekről pontos statisztikai kimutatások nincsenek, mivel rendszeres állami nyilvántartást nem vezettek. Még teljesebb kép bontakozik ki a XX. század elején. Amint a levéltári anyagokból kitűnik, 1900-1905 között Kárpátalja négy vármegyéjéből, ahol a lakosság többségét ukránok képezték, több mint 47 ezer ember kapott kivándorló útlevelet. Azonkívül ezen évek alatt 10 700 fő utazott ki útlevél nélkül.

39 1905-ig például csak az Ilosvai járás Drágabártfalva (Dorobratove) községéből az USAba 300 fő vándorolt ki.

40 Az emberek egy része Dél-Amerikába utazott, főképp Argentínába, Brazíliába, Uruguayba. Amint azt az ugocsai újság is megírta, voltak kivándorlók még Dél-Afrikába is, ahová azok juthattak ki, kiknek 480 koronájuk volt.

41 Akivándorlók nagy része ukrán nemzetiségű volt. Köztük voltak olyanok is, akik a szomszédos vármegyében laktak. A statisztikai adatok szerint, 1900-ban Magyarország egész területéről 3116 ukrán nemzetiségű lakos vándorolt ki, 1905-ben már 7287 fő. 1907-re számuk már 5088 főre csökkent.

42 Puskás Julianna kutató az alábbi adatokat hozza fel: 1899-től 1910-re az ukrán kivándorlók száma egész Magyarországról 128 460 fő.

43 Érdekes a társadalmi Összetételük: földművelők — 43,4%, kézműves-iparosok — mindössze 2 %, mezőgazdasági napszámosok — 37,2%, szellemi dolgozók — csak 0,1% és 17,4% más társadalmi réteg képviselői.

44 Az említett számok azt bizonyítják, hogy a kivándorlók zömét a falusi lakosság legalacsonyabb szegény rétege alkotta. A Kárpátaljáról kivándorolt lakosság átlagos számát az első világháború előtt azért is fontos kimutatni, mivel a statisztikai adatok nem mutatták ki azokat, akik illegálisan távoztak. A hivatalos magyar statisztikai adatokra támaszkodva Ilko V. kutató írja, hogy az 1899-től 1913-ig terjedő időszak alatt Kárpátaljáról 92 421 fő vándorolt ki. Azokkal együtt, akik e vidéket illegálisan hagyták el, a kivándorlók száma ezen időszak alatt az ő számításai szerint közel 120 ezer fő.

45 Feltételezzük, hogy ez az adat kissé túlzott, és nem jelenti a lakosság teljes veszteségét. Először is, 1899-1913 között a Magyarországra bevándoroltak százaléka 24,3%.

46 Másodszor: figyelembe kell venni, hogy ezekben az években a lakosság egy része hazatért, időnként másodszor, harmadszor is kivándorolt. Azaz: ugyanazon személyek kerültek a statisztikai kimutatásokba többször is. Harmadszor: figyelembe kell venni, hogy a négy vármegye területe nagyobb volt, mint a jelenlegi Kárpátalja területe. Ez pedig objektív nehézséget jelent a kutatóknak.