Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Merényi-Metzger Gábor: A vitézvári báró Simonyi család története

Határozati Párt színeiben, mint a kisjenői kerület országgyűlési képviselője. Az 1865-ös országgyűlésen továbbra is a kisjenői körzetet képviselte, 1869-től pedig a Bihar vármegyei nagyszalontai kerületnek lett a parlamenti képviselője. Ekkoriban már a Tisza Kálmán által vezetett párt, a Balközép egyik vezető politikusa volt. 1875-ben Tisza "szögre akasztotta" ellenzéki programját, a bihari pontokat és megegyezett a kormánypárttal, az ún. Deák Párttal. A két párt Szabadelvű Párt néven egyesült. Ennek a fúziónak báró Simonyi Lajos volt az egyik előkészítője, és ezen érdemei miatt 1875. március 2-án kinevezték az átmeneti, a báró Wenckheim Béla-féle kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterévé. Az uralkodó még ez év október 20-án Tisza Kálmánt nevezte ki miniszterelnökké, aki a kormányába átvette a Wenckheim-kabinet összes tagját, köztük Simonyit is. A gazdasági kiegyezés körül hosszasan elhúzódó tárgyalások azonban alaposan megtépázták a Szabadelvű Pártot, amely kezdett szétmorzsolódni. 1876. május 10-én mintegy hetven képviselő lépett ki a pártból és az ősz folyamán Független Szabadelvű Párt néven egy új tömörülést hoztak létre. Az új párt elnöke, az 1876. augusztus 21-én a miniszteri tisztségéről lemondott, báró Simonyi Lajos lett.'

78 Időközben azonban Simonyi báró egészségi állapota súlyosan megrendült, és a politikai csatározásoktól visszavonulva, 1878 után már nem vállalta az országgyűlési képviselőséget. A magánéletbe vonult vissza, ahol azonban szintén sok problémája adódott. Nem tudni mikor, de a gróf Königsegg-Rothenfels Juliannával kötött házassága annyira megromlott, hogy kénytelenek voltak külön költözni. Törvényes válásra azonban soha nem került sor és ezért szerepelhetett a következő szöveg a feleség 1905. december 10-én, Budapesten kiadott gyászjelentésén: "...Nagyméltóságú özv. vitézvári báró Simonyi Lajosné szül. KönigseggRothenfels Júlia grófnő, folyó hó 9-én délután 1/2 4 órákkor, áldásdús életének 82-ik évében, rövid szenvedés után jobblétre szenderült..."

179 Mivel a különválásnak sem az idejét, sem a körülményeit nem ismerjük, ezért azt sem tudjuk, hogy báró Simonyi Lajosnak mikor lett az élettársa a - korabeli fényképek tanúsága szerint - szépséges Pretzner Karolin. Az mindenesetre tény, hogy a hozzá fűződő viszony nem a szokványos férj-szerető szituáció volt, mivel a feleségétől külön élő Simonyi báró mindenképpen szerette volna törvényesíteni ezt a kapcsolatot, azaz feleségül venni Pretzner kisasszonyt. Pretzner Karolin korábbi életéről - vagy ahogy anyakönyvezve volt, Sarolta Erzsébetről - csupán annyit tudunk, hogy Pretzner András és Kerekes Sarolta házasságából született 1851. június 18-án.'

80 Személyes visszaemlékezések és