Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Merényi-Metzger Gábor: A vitézvári báró Simonyi család története

Magántulajdonban megvan az ifjú báró 1838. július 30-án kelt itteni latin nyelvű bizonyítványa, mely szerint báró Simonyi Lajos, 15 éves, római katolikus vallású, tarnopoli születésű és Vadászon lakó diák, akinek nevelője Rochel János táblabíró, kitűnő osztályzattal végezte el az 1838. tanévet.

164Tata után a Kassai Akadémia következett, ahol jogi tanulmányokat folytatott. Majd 1848-ban, miután elérte a nagykorúságot és átvette a családi birtok kezelését, országgyűlési képviselővé választották az Arad vármegyei kisjenői kerületben. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt ő volt a képviselőház egyik jegyzője. Majd amikor 1849-ben úgy látta, hogy fegyverrel jobban tudja szolgálni hazájának ügyét mint szóval, csatlakozott Görgei Artúr tábornok seregéhez, ahol futárszolgálatot teljesített. A világosi fegyverletétel után osztrák hadifogságba esett és mint rabot a temesvári várbörtönben szállították. Innen csak a család összeköttetései és pénze révén sikerült néhány hónap múlva, 1850 elején kiszabadulnia.•« Az ellene folytatott eljárást pedig a pesti haditörvényszék az 1851. augusztus 25-i határozatával szűntette meg.

166 Simonyi báró az 1850-es években, az abszolutizmus idején a passzív ellenállás mozgalmához csatlakozott. Nem vállalt semmilyen hivatalt és visszavonult vadászi birtokára, ahol csak a gazdálkodásnak, valamint a lovaglásnak és a vadászatnak szentelte életét. Erre az időre esik házassága gróf Königsegg-Rothenfels Zsigmond Arad vármegyei földbirtokos és váradi Török Terézia lányával, Juliannával. A Königsegg-Rothenfels család egy ősi német birodalmi grófi család volt, amely a XIX. század eleje óta rendelkezett jelentős Arad vármegyei birtokokkal. A menyasszony a család birtokához tartozó egyik községben, Butyinban született, 1824-ben.'

68 Első házassága azonban nem a Simonyi báróval kötött volt. Gróf Königsegg-Rothenfels Julianna ugyanis valamikor az 1840-es évek közepén férjhez ment az egyik elsőfokú unokatestvéréhez, csicseri Ormós Péter butyini szolgabíróhoz.

169 Ormós Péter az Arad vármegyei Pécskán született 1814. október 5-én, csicseri Ormós József és váradi Török Anna házasságából. Egész élete során Arad vármegye szolgálatában működött és a segédszolgabírói hivataltól egészen az alispánságig vitte. Mint udvari tanácsos és nyugalmazott alispán hunyt el Aradon, 1904. május 6-án.>w Gróf Königsegg-Rothenfels Julianna első házasságából egyetlen gyermek, csicseri Ormós Irén született, akit Simonyi báró később adoptált. Az aradi római katolikus egyház kereszteltek anyakönyvének tanúsága szerint, Ormós Péter szolgabíró és gróf Königsegg Julianna elsőszülött gyermeke, Irén Terézia Franciska Aradon, 1847. október 14-én nyerte el a keresztség szentségét Pléva Balázs segédlelkésztől.

171