Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Merényi-Metzger Gábor: A vitézvári báró Simonyi család története

hogy talán házasságon kívüli kapcsolatból születhetett. Ez magyarázatul szolgálna talán arra is, hogy miért használta a család több tagja a Simon alias Barbacsy — máskép Barbácsy, Borbácsy, stb. — vezetéknevet.

4 A báró Simonyi család levéltári töredékében megtalálható Mosón vármegyének Magyar-Óvárott, 1819. március 28-án, Stelik Ferenc másodalispán aláírásával kiadott hiteles másolatában, a vármegyének 1756. január 19-én, Rajkán kelt kiadványa, amely rendelkezik Simon alias Barbacsy Mihály nemességének igazolása tárgyában.* Eszerint a nevezett Simon alias Barbacsy Mihály, a nemességszerző Simon Benedek egyenes ági leszármazottja (dédunokája) és nemességi ügye az 1735. február 1-én, illetve 1754. decemberében kelt királyi elhatározása alapján elrendelt nemesi vizsgálati jegyzőkönyvekben szerepel. A tiszti ügyész véleménye szerint az eredeti nemesi oklevélben a hamisítás esete forog fenn. A már említett tény — mely szerint a gyermekek felsorolásánál vakarás észlelhető — tehát nem kerülte el a vármegyei tisztviselő figyelmét. Mindezek ellenére Mosón vármegye javaslatára a helytartótanács Simon alias Barbacsy Mihálynak igazolta a magyar nemességét.^ Az 1637-ben nemesített Simon családnak igen sok ága és tagja volt, akiknek pontos rokonsági fokait, kapcsolatait már a múlt században sem tudták összeállítani. Annak ellenére, hogy a barbácsi Simonok nemessége az 1754/5 5-ös országos összeíráskor még csak Mosón vármegyében igazoltatott,

7 a családnak a XVIII. század második felében már számos tagja élt Fejér, Somogy, Sopron, Tolna, Vas és Zala vármegyékben, de a XIX. században még Temesvárott és Aradon is feltűnik egy-egy családtag.

8 Az armálisszerző Simon Benedeknek fia lehetett tehát János, akinek András fiától született gyermeke volt a már említett Mihály.

9 Ez utóbbi szerezte meg az eredeti címeres nemeslevelet, mivel Mosón vármegyének 1732. április 4-én és 1733. január 9-én, Magyar-Óvárott tartott közgyűlésén ezzel, az 1637-ben kelt oklevéllel igazolta nemességét. Erről az eseményről készült egy kivonat is, amelyet 1802. március 10-én Stelik Ferenc — akkor még vármegyei jegyző — állított ki.

10 Valószínűleg ekkor — 1732-1733-ban — figyelhettek fel az oklevélhamisításra, amelynek vármegyei dokumentumáról már szó esett. Simon alias Barbacsy Mihály valószínűleg későn házasodhatott, mivel csupán egy gyermekéről, az ismeretlen vezetéknevű Margittól, Magyar-Óvárott, 1737. szeptember 6-án született Pálról tudunk. Az ő keresztlevele megtalálható a báró Simonyi család iratai között, mely dokumentumot 1802. március 8-án állította ki — Pál fiának, Józsefnek a kérésére — Minian Antal helybéli római katolikus plébános.

11 Simon Mihály ekkoriban már az ötvenedik évében, ha nem a hatvanadikbanjárhatott. Ennek bizonyítéka az a tény, hogy 1704. június 26-án neve egy má-