Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gyáni Gábor: A napló mint társadalomtörténeti forrás

Kerepecen pl. 1728-ban csak 6 földdel rendelkező és 2 föld nélküli parasztcsalád élt. Felső-Kerepecen szintén 6 család gazdálkodott 3,5 holdon, míg 6,5 hold föld megműveletlenül maradt. Kucsaván 3 hold területen dolgozott négy jobbágycsalád, közülük egy fő idős kora miatt már nem is volt munkaképes. Itt 1 bika és 1 tehén tartása jelentette az állattenyésztést.

7 Lalovón 8 jobbágycsalád mindössze 3 hold földet művelt meg. Az uradalom lakosságának csökkenése miatt a szántó 50 %-a sem volt művelés alá fogva. A jószágállomány is kevesebb lett: 1674-1715. években a lovak száma 83,3 %-kal, 1703-1729 között az ökrök és sertések száma közel 50 %kai csökkent. A helyi falusi lakosság mind szorosabb függőségbe került, a robot egyre inkább növekedett. A munkácsi-szentmiklósi uradalomban a lakosság 93 %-a élt jobbágysorban, évente 230 napot robotolt, magas adókat fizetett.

8 Schönborn Lothár Ferenc négy hónappal a munkácsi uradalom megszerzése után elhunyt. A birtokot fivére, Schönborn Frigyes Károly, volt császári kancellár, bambergi és würzburgi püspök vette át. Magas rangú világi, egyházi méltóságként, államférfiként kevés ideje maradt arra, hogy személyesen foglalkozzon birtokával. Mégis nevéhez fűződik a nagyarányú telepítés, mivel 1730 tavaszán arra hivatkozva, hogy birtokának megműveléséhez még dolgos kezekre van szüksége, ő kapott engedélyt az udvartól arra, hogy kárpátaljai falvaiba 100 német parasztcsaládot telepítsen át.

9 Megbízottai az ősi német falvakban és városokban: Bambergben, Mainzban, Regensburgban igyekeztek olyan földműveseket találni, akik munkaszerető, ill. a földet és az állattenyésztést magas szinten művelők hírében álltak, katolikusok voltak, és hajlandónak mutatkoztak az áttelepedésre. Az év végéig az első hullámmal érkezőkön kívül még 183 családnak engedélyezte Bécs a Kárpátalján való letelepülést. Minden áttelepülő család utazási költségeire 100 forintot kapott, valamint engedélyt arra, hogy lovaikat, felszereléseiket, szerszámaikat, jószágaikat magukkal hozzák.'

0 Az új feltételeknek és lehetőségeknek a megismertetésében az áttelepülni szándékozókat segítették azok a helyi származású katonák is, akik már korábban jártak Munkács városban és a környező falvakban. Mjunster Péter pl., aki császári katona volt és Munkács környékén részt vett a Rákóczi-szabadságharc leverésében, egyike lett az elsők között bevándorlóknak. Úgy tartják, tőle ered az a mondás, hogy "itt 50 forintból többet lehet kovácsolni, mint otthon 300-ból". A jó példa ösztönzőleg hatott a vállalkozó szellemű német parasztokra. Kedvező volt a hatása az ún. "Kivándorlási Szabályzaf'-nak is, amelyet 1730-ban adott ki Schönborn Frigyes Károly hangsúlyozva, hogy a keleti birtokrészein olcsón lehet legelőhöz és szőlőültetvényhez jutni, mert ott minden romokban hever. Ahhoz, hogy a gazdasági élet helyreálljon, szükség van alkotó és szorgalmasan dolgozó