Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Néző István: A Felsőszabolcs című lap története 1920–1938.

nos, ő a következő számot már Szabolcsi Újság címen adja közre. Egy év sem telt el, máris újabb változást regisztrálhatunk. A "Laptársulás" című hír adja tudtul, hogy a Szabolcsi Újság: "...egyesült a Kisvárda és Vidéke című, szintén Kisvárdán megjelent hetilappaljobban mondva magába olvasztotta ezt a tiszta törekvésű és szép múltra visszatekintő helyi sajtóorgánumot.

7 Az így "megerősödött" lapot Klein Gyula nyomtatta, tulajdonosa 1915-ig a Szabolcsi Újság Betéti Társaság volt, ekkor a nyomdász szerezte ezt meg: 1916. április 28-ig jelent meg, a megszűnésről így írt a társlap: A Kisvárdán megjelenő Szabolcsi Újság című hetilap bejelenti, hogy a nyomdájában beállott üzemzavar miatt bizonytalan időre beszűnteti megjelenését. "

8 Valójában a háborús idők okozta gazdasági nehézségek kényszere szüntette meg az újságot, hiszen az erősebb vetélytárs talpon maradt. A Felső-Szabolcs című lap története Alap alapításának körülményeit idézzük fel egy visszaemlékezés segítségével: "Az 1918. év végén a főgimnázium épületében összeült dr. Mayer György akkori gimnáziumi igazgató meghívására néhány kisvárdai úr és elhatározták, hogy Kisvárdán lapot alapítanak. A lap a "Felső-Szabolcs " címet kapta s annak szerkesztését Borbárs Géza tanár vette át, aki körülbelül két évig szerkesztette is a lapot. "

9 Ezt az idézetet kiegészíteni és korrigálni kell. Alap megjelenése ugyanis az 1918-19-es fordulatokban gazdag évek miatt elhalasztódott. Közrejátszott, játszhatott ebben a polgári forradalom, a proletárdiktatúra, a Kisvárdán is bekövetkezett román megszállás, a terror. Ennek egyik áldozata éppen a Felsőszabolcsi Hírlap, majd a Kisvárdai Munkás szerkesztője, Császy László gimnáziumi tanár volt. Nem tekinthetünk el a halasztó tényezők közt említeni a korszak kezdetén kiadott sajtót érintő rendeleteket. Ezek egy időre betiltották a lapokat, majd az előzetes cenzúrát tették kötelezővé. 1920 tavaszára, Horthy kormányzóvá választása, a románok Tisztántúlról történő kivonulása stabilizálta az ország politikai viszonyait. Ebben a légkörben megvalósulhatott a régóta dédelgetett terv, 1920. május 6-án, egy csütörtöki napon megjelent az újság első száma "Felső-Szabolcs" néven. Alap önmagát szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilapként jelölte meg, ennek kissé ellentmondani látszik az, hogy az újság csütörtökön és vasárnap került piacra, átmenetet alkotva a napi és a hetilap között. Hétvégén 2 oldalon, hétközben 4 oldalon kínálta a szellemi portékát és az egyéb árucikkeket. A megnevezett szerkesztő nevét is helyesbítenünk kell. Nem "Borbárs" hanem Borbás volt a neve. Borbás Géza 1881. január 15-én született Kisterenyén, középiskoláit Besztercebányán és a budapesti Markó úton található gimnáziumban végezte. Mint Eötvös-kollégista a fővárosban szerzett egyetemi végzettséget. 1903tól a román megszállásig, 1919-ig Nagybányán, 1919-től 1922-ig Kisvárdán mint