Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Pavlenko, Georgij Vasziljevics: A németek letelepedése Kárpátalján a XVIII–XIX. században

jelent a helyi Piringer nyomdájában /XV.8. 2. doboz/. - Zenekedvelő és értő ember, jól zongorázik és nyilvános szereplést is vállal. Pl. 1908-ban a húsvéti ünnepi misén az új róm.kat. templomban elhangzott Kempner-misében ő játssza az orgonaszólamot/Nyírvidék, 1908.ápr. 12./. 1912-ben, májusban a Szabolcsvármegye c. lap hasábjain feltűnő javaslattal áll elő a színház iránt érdeklődő polgárok érdekében. Fontos városi feladatnak tünteti föl egy új színházépület felépítését, esetleg egy vigadóval közös épületegyüttesben. Fontos szempontja, hogy közelebb /!/ legyen a belvároshoz, több nézőt fogadhasson be - és a fűtés is kapjon eredményes megoldást. /Ez ugyanis az Alpár-féle épületben a legsebezhetőbb pontja a régi színháznak./ Ezért a Dessewffy /ma: Bessenyei/ térnek a Széchenyi utca felőli, rövidebb oldalát jelöli alkalmasnak, kb. a Bessenyei szobor mostani helyén. Parázs vita alakul ki a lapokban: a mostani színház, amelybe 600-an férnek be, soha sincs tele, nem kell nagyobb, sem új. De kell, és a régi lebontásának anyagait felhasználva, eladva, az új felépítésének költsége lényegesen csökkenthető. Egy nagy vigadót kellene építeni, amelyben van kaszinó, hangversenyterem, színház, több kisebb klubhelyiség, stb. együtt. Ballá majd 1913. március 27-én a Nyírvidékben megint viszszatér az eredetileg javasolt helyszínhez, s ekkor már aprólékos számításokkal is szolgál: napi és heti bevételi tervet készít, az ülőhelyfajták jegyáraira lebontva kalkulál, s egy győri példa /minta/ alapján elindulva immár 1200 személyes nézőtérrel számol, mert így gazdaságosabb. - A következő évben kitört a világháború s ez elsodorta a józanabb vagy az ilyen délibábos terveket is. Ezek, a reális alapokat nélkülöző, nagyzási hóbortnak is tekinthető elgondolásai majd polgármester korában válnak veszélyesebbé, lényegében kórossá. 1917 elején meggondolatlan, vagdalkozó cikkeket ír, amelyek sokakat sértenek és hírlapi "Nyílt tér"-beli nyilatkozatokhoz, tiltakozásokhoz, képviselőtestületi felszólalásokhoz vezetnek. Amikor aztán már arra adott ki megbízást, hogy a Korona épületét és a városházát is háromemeletesre kell építeni, akkor már az alispántól fegyelmi eljárás indult, az orvosok pedig ellenőrzésük alá vették Ballát. Április 5-én a budapesti Moravcsik-klinikára szállítják, majd a Kékgolyó utcai Schwartzer Ferenc féle elme- és ideggyógyintézetben ápolják, egyidejűleg óvatosságból a család gyámság alá is helyezteti. Hivatalosan előbb csak három havi egészségügyi szabadságra bocsátja őt az alispán, majd pedig - megszüntetve az elrendelt fegyelmit - kezdeményezték a nyugdíjazási eljárást /VB. 181/43. Kgy. 685. 1917. nov. 23./ Múltak a hónapok, állapota nem javult, sőt közveszélyesnek nyilvánult, és Ballát Nagykállóba szállították, itthon állását betöltötték. Két évi élőhalott tengődés után Kallóban is halt meg 1919. márc. 27-én. Nyíregyházi temetése már a tanácsköztársasági napokra esett, de a város és a megye régi és ak-