Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gyáni Gábor: A napló mint társadalomtörténeti forrás

kább polgári jellemvonás, mint élvhajhász dzsentris státusfitogtatás. Ez már utóbbit látszik erősíteni Olchváry esetében az az aggályos figyelem, melyet kiadásai feljegyzésének szentel, melyek mindegyikét gondosan dokumentálja naplójában. De ugyanebbe az irányba mutat kiadásainak teljes spektruma, melyben nagy tételt képeznek a kulturális célú vásárlások (elsősorban könyvek) és házának építése. Az előbb-utóbb elodázhatatlan nyugdíjaztatására gondolva a szolgálati lakását majdan elhagyni kényszerülő gávai főszolgabíró tehát nagyon is céltudatosan készül jövője bebiztosítására. Mi ez, ha nem valamiféle polgári jellemvonás. Hol itt a dzsentri, hol itt a polgár - kérdezhetnénk ezek után? Úgy gondolom, a rövid elemzés is megmutatta, hogy eljött az ideje a múltból átvett fogalmi sémák felülvizsgálatának és mind sürgetőbb az az igény, hogy a szubjektív történelem feltárása útján reális tartalmakkal ruházzuk fel mind a dzsentri, mind a polgár eddig oly magától értetődő fogalmát. Olchváry naplójának ez talán az egyik legfontosabb tanulsága. Jegyzetek 1. Benedek Gábor: A minisztériumi tisztviselők mobilitása a dualizmus idején. = Rendi társadalom-polgári társadalom 1. köt. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1987. 391-397. p. Uo.: Minisztériumi tisztviselők a dualizmus idején. Bölcsészdoktori disszertáció. 1989. 2. Nagy Endre: A dzsentroid hivatalnok a Monarchia korában. Tézisszerűségek egy hipotézisről. = Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 7. köt. 1981. 147-163. p. 3. Szabó Dániel: Századfordulós azonosulásformák. Állam-, hivatalnok- vagy politikai identitás. = Valóság, 1991. 11. sz. 23-32. p. 4. Balázs Magdolna: A középszintű közigazgatási apparátus személyi állományának vizsgálata a dualizmus időszakában. = Történelmi Szemle, 1986. 1. sz. 116-125. p. 5. Péter László: Az arisztokrácia, a dzsentri és a parlamentáris tradíció a XIX. századi Magyarországon. = Túlélők. Elitek és társadalmi változás az újkori Európában. Bp., 1993. 191-243. p. 6. Gyarmathy Zsigmond: A dzsentri főszolgabíró (1922-1938). 1-2. köt. Nyíregyháza, 1990. 7. Macfarlane, Alán: The Family Life of Ralph Iosselin. A Seventeenth-Centrury Celergyman. An essay In Historical Anthroplogy. New York, 1977. 8. Mohay Tamás: Egy naplóíró parasztember. Nagy Sándor élete és gazdálkodása a XX. század első felében (polynyéken. Bp., 1994. 9. Ránki György: Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről. Bp., 1964. 10. Gyarmathy Zsigmond: Adalékok Kállay Miklós szabolcsi főispán (1922-1929), később miniszterelnök portréjához Olchváry Pál naplója alapján. = A. Varga László, szerk.: id. m. 439. p. 11. Niedermüller Péter: Paradigmák és esélyek avagy a kulturális antropológia lehetőségei KeletEurópában. = Replika, 13-14. 1994. június. 117. 12. Gyarmathy Zsigmond: A gávai főszolgabíró. = Uo.: A dzsentri főszolgabíró, 2. köt. 229. p. 13. Uo.: A dzsentri főszolgabíró, l.köt. 194-195. p. 14. Halmos Károly, L.: Polgár - polgárosodás - civilizáció - kultúra. = Századvég, 1991. 2-3. sz. 131-169. p. 15. Kövér György: Kisvárosi elit társaságok. Hajdúböszörmény a két világháború között. = Rendi társadalom - polgári társadalom. 4. köt. Szerk.: Mikó Zsuzsa. Debrecen, 1995. 217-223. p.;