Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Nagy Ferenc: Kísérlet a kiigazításra: a Nagy Imre program hatása Szabolcs-Szatmár megyében

A magyar parasztság a legnagyobb örömmel persze az erőszakos kollektivizálás és a tagosítás megszüntetését, valamint annak a bejelentését fogadta, hogy ha a tagság úgy határoz, a tsz-ek feloszlathatok és a tagok szabadon kivehetik a bevitt földet és termelési eszközöket. A mezőgazdaság átalakítására vonatkozó reformlépések legfontosabbika kétségtelenül ez a határozat volt. Hatása a magyar mezőgazdaságban gyökeres változást eredményezhetett volna. Ez volt a sarokpontja annak a komplex fejlesztési tervnek is, melyről a Központi Vezetőség 1953 december 19. ülésén határozott. Ez a mezőgazdaság fejlesztésére a következő három évben két és félszer többet kívánt költeni, mint a megelőző három évben. Ugyanakkor viszont nem számolt a tsz-ek számszerű növelésével, sőt feketén-fehéren kimondta, hogy "a megvalósítása elsősorban a kis és középparaszti gazdaságokon mindenek előtt a középparaszti gazdaságokon múlik."

2 Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága az 1950-es évek elején ugyanazokkal a gondokkal küzdött, mint maga az ország. Az erőszakos kollektivizálás, a tagosítás bizonytalanságot okozott a parasztság körében. A teljesíthetetlen beadási kötelezettség miatt a gazdák elhanyagolták földjeiket. Évről-évre nőtt a megműveletlen terület. 1952-ben a megye vetésterülete 745600 katasztrális hold, ennek 64,5 %-a egyéni gazdaság, 35,5 %-a pedig tsz, illetve állami szektor. Mind az egyéni gazdák, mind a tsz-ek földjén igen alacsonyak a termésátlagok: búzából holdanként 9-10, rozsból 6-7, őszi árpából 10-11, tavasziból 7-8, zabból 5-6 mázsa.

3 A szabolcsi gazdák elkeseredését jól jellemzik azok a rendszerrel szembeni spontán megnyilvánulások, amelyekről a járási rendőrkapitányságok esti jelentései számolnak be. Rákosit és Sztálint szidalmazták a bolti vásárlók Tímáron. Nagyhalászban megmérgezték a tsz 590 kislibáját, Kótajban a tsz dohánypalántáit pusztították el. Nyírszőlősön 40 gazda tüntetett a tagosítás ellen, Bújon többször is beverték a pártiroda ablakait. A példákat még hosszan lehetne sorolni és közöttük már olyan is akad, amelyben a tudatosság, a szervezettség is felfedezhető.

4 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozatát sokáig titkosan kezelték és csak részleteiben idézték. így érthető, hogy a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának július 1-én készült jelentése egy sort sem tartalmaz mely a határozattal kapcsolatba hozható lenne. A miniszterelnöki expozé elhangzása után néhány nappal azonban már minden járási tanácson tételes kimutatás készül arról, hogyan fogadták a parasztok a július 4-i beszédet. A következő kérdésekre kellett válaszolni: - Hány tsz-ben voltak zavargások? - Hány tsz-ben akarták felosztani a földet?