Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gaál Ibolya: Hadigondozási ellátás Szabolcs és Ung valamint Szatmár-Bereg vármegyékben, 1914–1950

titkár. Orvosszakértő: Dr. Havas Sándor. Bizottsági tagok: Gyúrján Mihály és Czidor József II. járadékosztályba sorolt hadirokkantak.

29 A 29000/1945 N. M.sz. rend. 42. §-a értelmében a járási-, városi szociális titkár tagja volt az 1933. évi VII. tc. 20. §-a alapján létrehozott, majd 1946-ban újjáalakult járási-, városi Hadigondozási Bizottságnak. A szociális titkár figyelemmel kísérte és elősegítette a hadigondozottak érdekeinek védelmét s szociális támogatását. AII világháború után a Bizottságok hadigondozási munkája legnagyobbrészt a hadigondozási ellátási igények megállapításából állt. Az igényelbírálásánál két lehetőség volt, mégpedig vagy elismerték a kérelmező hadigondozási igényét, mert azt eredeti okmányokkal igazolni tudta, tehát hadigondozottá nyilvánították, vagy ennek hiányában azt elutasították. A Hadigondozási Bizottságok a háborús eredetű sérülések vizsgálata alapján végezték a hadirokkanttá történő nyilvánításokat, valamint a hadigondozási pénzellátás megállapítását is. A hadigondozottak érdekeinek védelme és azok gondozási ügyeinek gyors végrehajtása céljából a járási-, városi szociális titkárok a járási,- városi Hadigondozó Bizottságok munkájába intenzíven bekapcsolódtak. Tevékenységük elsősorban a szükséges hadigondozási iratok gyors beszerzéséből és a hadigondozottak anyagi körülményeinek lelkiismeretes kivizsgálásából állt. Közreműködtek a hadisegély ügyekben és a segélyre szorulók életkörülményeinek megállapításánál is. A járási-, városi szociális titkár a Hadigondozási Bizottság tagja, és nem előadója volt. Ennek ellenére nyújtott konkrét segítséget a hadigondozási bizottság előadójának főként a tárgyalásra kerülő ügyek gyors előkészítésében.

30 Mint az eddigiekből is kitűnt, a hadigondozási igazgatás alsó fokú szervei a Hadigondozási Bizottságok voltak. Hiányzott azonban a hadigondozási rendszerből a középfokú hadigondozási szerv. Szükségessé vált ezért a törvényhatóságok bevonása a hadigondozási igazgatásba másod- és egyben végső fokú hatóságként. Az egyes törvényhatóságok területén, 1946 augusztusában, a hadigondozási ügyek II. fokú elbírálására másodfokú hadigondozó hatóságként a törvényhatóság egyik testületi szerve keretén belül szervezték meg a Közigazgatási Bizottság Hadigondozó Albizottságát. /8980/1946. M.E. sz. rend./ Ez az Albizottság az elnökön kívül hat tagból állt. Tagjai: az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos, a vármegyei szociális felügyelő, két, legalább 50%-os hadirokkant.

31