Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gaál Ibolya: Hadigondozási ellátás Szabolcs és Ung valamint Szatmár-Bereg vármegyékben, 1914–1950

gesnek tartotta ennek biztosítását az I. világháborús tűzharcosok érdemeinek el­ismeréséről szóló 1938. évi IV. tc. megjelenése után. E törvény 1. §. I\l bek. sze­rint "tűzharcos" minden magyar állampolgár, aki az 1914-18 évi világháborúban teljesített arcvonalbeli szolgálata alapján a Károly csapatkereszt igazolt tulaj­donosa. 13 Alkalmazás szempontjából a tűzharcosokat egyenlő feltételek esetében előnyben kellett részesíteni. Minden valószínűség szerint a törvény megjelenése a II. világháborúba lépés előtt az állampolgári kötelességek önfeláldozó teljesíté­sére is hivatott volt buzdítani. A Nyíregyháza m. város Hadigondozottak Szövetsége a II. világháború idején hősi halált halt vagy igazoltan eltűnt honvédek családtagjainak megsegíté­sével foglalkozott fennállása alatt. Időnként támogatásukat szervezte. Pl. 1943. december 22-én a közelgő karácsonyi ünnepekre való tekintettel egy-egy nyulat osztott ki 62 család részére. A város erre a célra 124 db átlagosan darabonként 3,5 kg súlyú /összsúly 434 kg/ nyulat vásárolt a "Mikecz István" vadásztársulattól, 2,90 egységár mellett. A vételár 1258,60 P-t tett ki. A 124 db nyúlból ezért csak 62 db lett december 22-én kiosztva Batta Elek kereskedő közreműködésével, mert a december 19-én tartott vadászaton a Társulat csak annyi nyulat adott át a vadkereskedőnek, a többit a későbbiekben jelezték leszállítani. Nyíregyháza város a II. világháború befejezése után is költségvetésben megszavazott bizonyos összeget HONSZ támogatás címén. AII. világháború be­fejezését követően, az 1946/47-es költségvetési évben 636 Ft-os, az 1947/48-as költségvetési évben pedig 1000 Ft segélyben részesítette a HONSZ Szabolcs vár­megyei- és Nyíregyházi Csoportját. 16 A HONSZ hivatalos megítélése a II. világháború után megváltozott. Ezt látszik alátámasztani a népjóléti miniszter 111.322/1947. IV. 1. oszt. sz. - vala­mennyi vármegyei szociális felügyelőséghez intézett - körrendelete is. Ebből ki­tűnik, hogy a "Hadirokkantak, Hadiözvegyek- és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége" azt a kérést terjesztette elő, hogy a Szövetség képviselői a vármegyei és városi törvényhatósági bizottságokban érdekképviselet címén helyet foglalhas­sanak. Szükségesnek tartották volna ezt azért, mert véleményük szerint a hadi­gondozottak érdekében a törvényhatóságokban országszerte úgyszólván soha senki nem szólal fel. Tehát úgy vélték, hogy a hadigondozottak érdekeit senki sem védi, senki sem képviseli, így állandóan mellőzésben részesülnek. 17 A bel­ügyminiszternek és a népjóléti miniszternek az előterjesztéssel kapcsolatos állás­pontja szerint a 1030/1945. M. E. sz. rendeletnek /Magyar Közlöny 17. sz./ a tör­vényhatósági bizottságok összetételét szabályozó rendelkezései az érdekképvise­let címén való tagsági jogot nem ismerik. A tárcák vezetői úgy ítélték meg, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents