Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gaál Ibolya: Hadigondozási ellátás Szabolcs és Ung valamint Szatmár-Bereg vármegyékben, 1914–1950

kaképtelen testvér nagykorúság eléréséig, akinek eltartója katonai hadiszolgálat teljesítése közben meghalt, eltűnt.

8 A hadirokkantakat járadékosztályba sorolták aszerint, hogy hadi- háborús eredetű fogyatkozásuk hány százaléknak felelt meg. I. járadékosztályba a 100%os, II. járadékosztályba a 75%-os, Ill/a. járadékosztályba a 65%-os, Ill/b. járadékosztályba az 50%-os és IV. járadékosztályba a 25%-os hadirokkantak tartoztak. Az I. világháború alatt és után is a hadigondozás rendszertelenül folyt. A párhuzamosan működő szervek koordinálása nem volt megoldva. Ezen kívül a háború elvesztése, valamint az azt követő gazdasági válság lehetetlenné tette, hogy az állam megfelelő mértékben gondoskodjon az I. világháború életben maradt, s rokkanttá vált áldozatairól és az elesettek itthon maradt családtagjairól. Az állam ismét a társadalomhoz fordult, hogy tehetségéhez mérten gyámolítsa a világháború veszteséget szenvedettjeit és itthon maradt ellátatlan hozzátartozóit. Természetesen az így befolyt adomány nem fedezhette a legráutaltabbak támogatását sem. A háborúból hazatértek nagyobb és rendszeres támogatást vártak. Ez nem következett be, így 1927-ben a Budapesten székelő Magyar Hadirokkantak és Hadviseltek Országos Pártja, mint politikai párt-jellegű szervezkedés, kérelmet és röpiratot juttatott el az egyes vármegyék alispánjaihoz és az államrendőrségi hatóságokhoz. A Párt pecsétje:"Magyar Hadirokkantak és Hadviseltek Országos Pártja" köriratban, középen annak a településnek a neve, amelyben a Párt működött. A párt célját az alábbi 10 pontban határozta meg: 1. Követelték a háború károsultjainak anyagi támogatását. Részükre olyan munkaalkalom biztosítását, ahol annyit kereshetnek, hogy önmagukat és családjukat becsületesen eltarthatják. Ha pedig valaki annyira rokkant, hogy semmilyen munkát nem tud vállalni, kapjon olyan köz által fenntartott intézeti elhelyezést, ahol jól érezheti magát, vagy legközelebbi hozzátartozója kapjon olyan alkalmazást /állami, megyei, községi, tiszti vagy altiszti állást, üzemi alkalmazást/, hogy a rokkantat tisztességesen eltarthassa. 2. Hangsúlyozták, hogy a háború és forradalom vitézi magatartást tanúsító személyiségei és a polgári erények hősei jöjjenek elsősorban számításba olyan állások betöltésénél, ahol férfias magatartásra és gyors áttekintésre van szükség. Ezt azzal indokolták, hogy bár az ország minden szerve helyén volt, mégis gróf Károlyi Mihály nyomán Kun Béla néhányad magával képes volt Magyarországon a kormányt magához ragadni. Ebből azt a tanulságot vonták le, hogy az ország kormányát a köz érdekében csak a helyes középúton kell vezetni. Ennek megvalósítása érdekében tömegeikkel a kormány támogatására sietnek. 3. Az adózásban ú. n. egyszerűsítést akartak, hogy minden adófizető tisztában legyen azzal, hogy mennyit és milyen címen kell fizetnie. Progresszív adórendszer keretében az adóalanyok és adótárgyak teherbíró arányuk szerint kerüljenek megadóztatásra.