Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

szesen. 253 jobb- és 67 balpárti tagja volt. A megyékről az uralkodó számára készített táblázat megtalálható: MOL. K-148. 1872-III-1083. Eln. számú iratok között (25. csomó). Továbbá a bizottság nemzetiségi megoszlása 1873-ban így nézett ki: a 320 fős testületből 243 személy volt magyar, 44 német és 33 rutén. Erről és az 1870-72-ben végrehajtott törvényhatósági változásokról részletesen: STIPTA, 159-172., 180. p. Végül a virilizmus intézményének politikai fontosságához még egy adalék. Tóth Vilmos belügyminiszter főispánokhoz írt egyik levelének rövid részlete így hangzik: "...törekvésétfőleg arra irányozza, miszerint a virilis intézmény által nyert előnyök pártunk javára teljesen felhasználtassanak... " MOL. K-148. 1872-III-317. Eln. sz. (25. cs.), 1872. júl. 9. 105. MOL. K-148. 1872-III-1083. Eln. sz. (25. cs.) táblázata. Ez a hír nyomtatásban is megjelent: Reform, 1871. dec. 31. (360. sz.). Alap szerint a két ellenzéki tisztviselő: a megyei főjegyző és a főügyész. Ekkor valóban az ellenzéki Péchy Tamás volt a főjegyző. 106. Tóth Vilmos bizalmas körlevele valamennyi főispánhoz: MOL K-150. 1872-11-10-6074. 1080. Eln. sz. (158. cs.) 1872. ápr. 4. (aláhúzás az eredetiben); a dualizmus kori pártrendszerről: SZABÓ D., 1992. 199-212. p. 107. Az ellenzéki Szabolcs megye néhány hónappal korábban kinevezett új főispánja már a megyei tisztújítás kudarca után kötelességének érezte beadni lemondását: "Azon szomorú meggyőződésre jutván, hogy az Őfelsége az én Legkegyelmesebb Uram legmagasabb bizalma által kormányzatomra bízott megyében - legbuzgóbb törekvésem daczára sem sikerülhetett a kisebbség legjelesebb és alkalmasabb tehetségeit megmentenem a Haza szolgálatának; tovább itteni működésem sikertelensége érzetében e megye főispáni Méltóságáról lemondván, a reám ruházott bizalmat a Trón zsámolyához alázatos hódolattal leteszem. " gr. Vay Ádám levele a belügyminiszterhez 1872. máj. 3. MOL. K-148. 1872-III-1849. (25. cs.) Tóth Vilmos végül mégis maradásra bírta a főispánt. 108. RUSZOLY, 356-357. p. 109. KOZMA, 1938. 82-83. p. 110. Bereg, 1901. okt. 6. (40. sz.) 111. BARTHA, 38. p.; az arisztokrácia parlamenti politizálásáról: LAKATOS, 26. p.; az uradalom véleményének kikérését György Endre megválasztásával kapcsolatban a helyi lap korabeli tudósítása is megemlítette: Munkács, 1887. dec. 25. (52. sz.). Fontos még megemlíteni, hogy az uradalom és Munkács városának viszonya meglehetősen feszült volt, különösen az elhúzódó birtokjogi viták miatt: "Munkács az uradalomtól áldozatokat nem kapott eddig, mert az a sok zaklatás, melyben az uradalom részesíté mire jogosíthatta másra fel. [...] Városi polgárok! Résen legyetek, a ti lakóhelyeteket még most is úrbéres községnek akarja tartani az az uradalom, mely egy magyar szabadsághős elbukása után jutott e birtokhoz. " Munkács, 1887. jan. 6. (1. sz.), de máshol is: 1887. nov. 27. (48. sz.), dec. 4. (49. sz.) stb. Az uradalom ezek ellenére a legtöbb esetben érvényesítette akaratát a választásokon, a város polgárai az ő jelöltjeit választották meg. Az uradalom és a város korábban is rossz viszonyáról: SAS, 29-36., 95-102.,118. p.; az uradalmi tisztviselők politizálásáról pedig: uö. 43-49. p. 112. Bereg, 1892. jan. 24. (4. sz.) 113. A bizonytalanságot az okozza, hogy Lónyay Florentina naplójában két helyen is Bács városát említi fia egyhangú megválasztása kapcsán (Lónyay Florentina: Töredékek. 1. köt. Visszaemlékezések. Bp., 1891. 125-126. p.), Lónyay Menyhért azonban 1869-ben a képviselőházban Békés városi megválasztására emlékezett vissza. = Országgyűlés nyomtatványai (1869-1872). Képviselőház - Napló, 1. köt. 43. p. 1869. ápr. 7. 114. Édesanyja viszont ellenezte beregi indulását: Lónyay Florentina, Töredékek. 1. köt. Visszaemlékezések. Bp., 1891. 124-126. p.