Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

a patinás családnév és (vagy) a tekintélyes családi vagyon szintén meghatározó. Ide sorolható Lónyay Menyhért™, Beöthy Pál és Madárassy-Beck Gyula is. Jövedelmük évente több tízezer forint lehetett. A harmadik csoportba a helyi politikai elit vagyonosabb rétege tartozik: a főispánok és néhány képviselő (pl. Barta Ödön, Hirtenstein Lajos, Várady Gyula). Évi jövedelmük ötezer és tízezer forint között mozoghatott. A főispáni és a képviselői fizetés esetükben már jövedelmük jelentős részét tette ki. Őket már az ősi nemesi múlt és a családi vagyon sem mindig segítette (bár a birtokszerzés még náluk is fontos volt), többük saját erejéből küzdötte fel magát erre a vagyoni szintre. A legnépesebb, negyedik csoportot pedig azok az alispánok és képviselők alkotják, akik anyagi boldogulásukat kizárólag helyi szinten keresték. Döntően az állami, illetve megyei fizetésen és az esetlegesen meglévő birtokok bevételén alapuló jövedelmük 4000-7000 forint körül alakult (bár inkább csak képviselői és alispáni tisztségük idején).

174 * * * Az itt olvasható elemzés, amely a vizsgált elit csoportot több szempontú összehasonlításnak vetette alá, rámutatott az egész politikai vezető rétegre egyaránt jellemző tulajdonságokra, miközben ezt az egységes képet árnyalni, finomítani igyekezett még az azonos funkciókat betöltő személyek között is különbséget tevő, nem tisztséghez kötődő tényezők (pl. származás, vagyon, népszerűség) együttes hatásának bemutatásával. így a kategóriák, általános megállapítások, következtetések mellett nagy hangsúly helyeződött az egyes családokra, emberekre, életutakra és egyéni magatartásokra is. A helyi politikai vezető réteg vizsgálata azonban csak a társadalom egy szűk, bár fontos szeletét érinti. További kutatásaimban arra kívánok választ keresni, hogy a beregi társadalom más rétegei milyen mértékben tudtak, illetve akartak befolyást gyakorolni az őket érintő ügyek alakulására (pl. a megye lakosságának többségét kitevő rutének és a zsidóság politikai magatartása, a helyi politikai elithez fűződő kapcsolatai). Jegyzetek 1. Az elitekről például: GERŐ, 1996. 136-146. p.; Péter László: Az arisztokrácia, a dzsentri és a parlamentáris tradíció a XIX. századi Magyarországon. = Túlélők. Elitek és társadalmi változás az újkori Európában. Bp., 1993.; Mills, C. W.: Az uralkodó elit. Bp., 1972.; Hanák Péter: Polgárosodás és asszimiláció Magyarországon a XIX. században. = Történelmi Szemle, \914I4. 513-536. p.; Lengyel György: A multipozícionális gazdasági elit a két világháború között. Bp., 1993. 7-32. p. (Történeti elitkutatások)