Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

dó és szenvedelemmentes viselkedésében szerettek volna a meggyőződésen kívül egyéb indító okokat találni... "

134 Barta Ödön végül 1910-ben úgy döntött, hogy a személye körül kialakult feszült légkör miatt és a megye nyugalma érdekében többé nem indul Beregben

135

, sőt még a megyéből is elköltözött (1910-től a szomszédos Ugocsát képviselte az országgyűlésben). Tulajdonképpen ugyanebbe a csoportba tartozik - bár eltérő okok miatt Schönborn-Bucheim Károly is. Apjához, Schönborn-Bucheim Ervinhez hasonlóan ő is Bécsben született és csak vadászni járt beregi birtokaira (apja halála után 1903-ban vette át az uradalom irányítását). Az első világháború kitörésekor azonban leköltözött a megyébe, hogy szervezze a fronton harcoló katonák ellátását és hogy a kormányt folyamatosan tájékoztassa az ellenséges csapatmozgásokról. Mindezzel nagy népszerűségre tett szert a megyében, melynek társadalmi életében egyre aktívabban vett részt (felesége, egy olasz hercegnő még énekelt is egy műkedvelő előadáson). 1918 januárjában a munkácsi kerület megüresedett képviselői helyét természetesen neki ajánlották fel, aki osztrák előjogairól lemondva elfogadta azt. Végül egyhangúlag beregi képviselővé választották (az ellenzék jelöltje még a szavazás előtt visszalépett).

136 A harmadik csoportot azon képviselők alkotják, akik szinte semmilyen beregi kötődéssel nem rendelkeztek és mandátumuk megszerzése után a megye ügyeivel egyáltalán nem törődtek. Fried Lajos zempléni születésű ügyvéd 1906ban a függetlenségi párt színeiben aratott győzelmet a megyében. Az 1910-es választások alkalmával az egyik helyi lap azonban már ekképp emlékszik vissza rá: "Fried Lajos, akinek geográfiai tárházából a mi vidékünk alighanem kicseppent - öt esztendő alatt egyetlenegy órát sem töltött választói körében! "

137 Viszont épp az 1910-es választáson győzött további két olyan jelölt, aki hasonlóan viszonyult választóihoz. Érdekes megfigyelni Jármy István munkapárti jelölt megválasztását. A megyében jelentősebb kapcsolatokkal nem rendelkező szabolcsi ügyvéd győzelmét - a kormánypárt támogatásán túl - leginkább fess megjelenésének és udvarias viselkedésének köszönhette, mely a beregi hölgyekre nagy hatást gyakorolt: "Jármy leglelkesebb kortesei a beregszászi nők voltak. Egy férj addig nem kapott ebédet, míg le nem szavazott Jármyra. Egy másik szép asszony válással fenyegetőzött, ha az ma Jármyra le nem szavaz... Egy másik aszszony azt mondta a férjének, addig haza ne merészeljen menni, míg Jármy nem győz. Nem is volt otthon, még másnap délben sem, mert a kaszinóban mulatott... Hölgyek az utcán fogdosták el a választókat. A legtöbb választót az ágyból húzták ki. A főrabbi, aki még mióta Beregszászon van, egyetlen egyszer sem szavazott, éjnek idején felkelt ágyából és fiával együtt eljött szavazni. "

138 A hölgyeknek és a kerület választó polgárainak azonban csalódniuk kellett. Jármyt 1917-ben az ügyvédi kamara felfüggesztette, ezen felháborodva a korábban oly lelkes beregi