Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

rint 23%-ában hivatásukat gyakorló ügyvédek ültek.

81 Ennek az eltérésnek nagyobb jelentőséget azonban nem kell tulajdonítani, mert mindkét megyében nagy a jogvégzett képviselők száma, sőt többen ehhez az ügyvédi diplomát is megszerezték, bár végül ügyvédi irodát nem nyitottak. Összesítésem szerint a 35 beregi képviselő közül 20 biztosan jogi végzettséget szerzett, mely tehát a vizsgálat alá vont személyek 57%-át tette ki (Szabolcsban ez a szám még magasabb: 27-ből 20 jogvégzett képviselő, azaz 74%). Érdekes megfigyelni, hogy a képviselők hol szerezték jogi diplomájukat. A Beregben megválasztott képviselők törekedtek arra, hogy jogi tanulmányaikat teljesen vagy legalább részben Budapesten folytassák: a 20 főből 4 csak vidéken (Eperjes, Sárospatak), 8 a fővárosban vagy a fővárosban és más vidéki városban (Debrecen, Eperjes) tanult, míg Szabolcsban 4 személy csak vidéken hallgatta a jogot és 5 pedig kizárólag vagy részben Budapesten. Előkelőbb módja a diplomaszerzésnek az, ha valaki Budapesten és Bécsben folytathatott jogi tanulmányokat, ilyen Szabolcsban 2, Beregben viszont 3 alkalommal fordult elő. Azt pedig, hogy valaki részben a monarchián kívül járjon jogi egyetemre (pl. Londonban, Cambridge-ben) már csak nagyon kevesen engedhették meg maguknak: a beregi képviselők közül egy, a szabolcsiak közül kettő ilyen akadt.

82 Fontos megjegyezni, hogy Bereg esetében a költségesebb (bécsi vagy angliai) tanulmányokat csak a megye határain kívül születettek voltak képesek finanszírozni. A közigazgatási tisztviselők adataival végzett elemzésemhez hasonlóan itt is vizsgáltam a pozícióba kerülés időpontját és az abban eltöltött idő hosszúságát. A beregi képviselők kb. 44 éves - a szabolcsiak pedig 46 éves - korukban kapcsolódtak be először a dualista (pontosabban az 1865-től kezdődően tanácskozó) országgyűlés munkájába. Tehát átlagosan 2 évvel később, mint ahogy a beregi főispánok és alispánok elfoglalhatták új funkciójukat. Az elsőízben megválasztott képviselők életkora között azonban jelentős különbségek is megfigyelhetőek: Lónyay Sándor 28 éves korában lett képviselő, míg Eötvös Tamás 66. esztendejében járt 1865-ös megválasztásakor (Szabolcsban ez a két szélsőérték 26 és 68 év). A képviselők majdnem kétharmada azonban nem sokáig örülhetett újonnan elnyert pozíciójának, ugyanis másodszor már nem választották meg, vagy még a ciklus lejárta előtt meghalt illetve visszaadta mandátumát. Csak a képviselők kb. 17%-át választották még másodszorra is: Beregben 6 főt, Szabolcsban pedig nyolcat. Beregben még egy további ciklusra 5 embert választottak meg, míg negyedszerre már csak két képviselőnek sikerült bejutni az országgyűlésbe. (Szabolcsban azonban két személynek hatodszorra is megadatott, hogy képviselőként bekerüljön az országgyűlés ismerős falai közé.) A beregi képviselőknek nem volt túl könnyű dolguk: 10 fő akadt köztük olyan, aki életében legalább egyszer alulmaradt egy beregi választáson és így nem tudott bekerülni az országgyűlésbe, hárman pedig másodszorra sem jutottak be.

83 Érdekes viszont megemlíteni, hogy