Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Galambos Sándor: Millenniumi ünnepségek a Szabolcs megyei községekben

Galambos Sándor MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGEK A SZABOLCS MEGYEI KÖZSÉGEKBEN (Forrásközlés) A honfoglalás ezredik évfordulóját 1896-ban országszerte megünnepelték. Az országos és törvényhatósági rendezvények, az egyletek és intézmények megemlékezései mellett a közigazgatás alsó szintjén, a községekben is ünnepélyes eseményekkel tisztelegtek a magyarság sorsát döntően meghatározó történelmi tett előtt. A községi rendezvények egy része önálló, saját kezdeményezésre jött létre. Az év folyamán körmeneteket, bálokat, mulatságokat és vetélkedőket szerveztek a millennium jegyében. Ezek mellett azonban a Szabolcs megyei falvakban (és az egyetlen városban, Nyíregyházán

1

) május 10-én mindenütt egységesen, felülről kiadott útmutatás alapján reggeltől estig tartó ünnepséget rendeztek. A források ennek a napnak az eseményeiről szólnak. Az előkészítő munkálatok 1896. február 20-án kezdődtek. Ekkor a megyei törvényhatósági bizottság egy 17 tagú küldöttséget állított föl Mikecz János alispán vezetésével, amely a megyében tartandó millenniumi ünnepélyek rendezését kapta feladatul.

2 Április 18-án az alispán mint a küldöttség elnöke beterjesztette a jelentést, amely a községek és a törvényhatóság méltó megemlékezéséről rendelkezett.

3 Az elfogadott tervezet szerint a községek május 10-én (vasárnap) fognak ünnepelni, a törvényhatóság (a megye) pedig május 11-én. (Lásd az 1. sz. forrást!) A törvényhatósági határozat alapján mindenütt tartottak hálaadó istentiszteletet, dísz-képviselőtestületi ülést, majd népünnepélyt. A községeknek azonban volt mozgásterük a program kialakításában, s amint a források bizonyítják, éltek is ezzel. A képviselőtestület döntött ülésének tárgysorozatáról és a nap többi rendezvényéről. Egyes helyeken csak a díszbeszédek hangzottak el, máshol viszont különböző, az alkalomhoz illő javaslatokat is elfogadott a képviselőtestület. Nyírbátorban például egy órával ellátott tűzoltóőrtorony felépítését határozták el, valamint utcákat neveztek el hazánk nagyjairól. Szentmihályon Kossuthról nevezték el az egyik teret. Vencsellőn a millenniumi fáknak Szent István, Mária Terézia, Mátyás és Ferenc József nevét adták. Bujon egy olyan különleges alapítványt hoztak létre a község javára, amelynek törzstőkéje alacsony ugyan, de kamatait 400 éven át (!) tőkésítve, hatalmas vagyont szántak a kései utódoknak.