Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Szilágyi László: Egy titkos parlamenti választás Szabolcs vármegyében (1872)
vaztak. A titkos szavazás ellenére mindenki tisztában volt azzal, hogy a képviselőjelöltek milyen nagyságú szavazótábor felett rendelkeztek, hogy az egyes választók kire fogják "pálcáikat" adni, sőt mi több a jegyzőkönyv segítségével 125 év múltán mi is megtudjuk mondani, hogy ténylegesen kire szavaztak! (Mivel a választási győzelem br. Vécsey Józsefé lett, ez azt jelenti, hogy a jegyzőkönyvben az 1018-as sorszámtól találjuk a Deák-párti politikusra voksolók neveit.) Ez a fajta nyitottság fontos volt a képviselőjelöltek számára, akik jó előre tudni akarták, hogy hány szavazatra számíthatnak (érdemes-e egyáltalán a mandátumért ringbe szállni), és magától értetődő volt az egymást jól ismerő választók számára is. A titkos szavazás így a választók számára inkább "az utolsó szó" jogának fenntartását jelentette. Természetesen a politikai-gazdasági érdek, és a morális elkötelezettség (az adott szó szentsége), a legtöbb választó esetében kiszámíthatóvá tette a szavazást. A nyírbátorihoz hasonló "titkos" választásra került sor Nyírbogdányban is. A választók itt is pártonként szavaztak. 62 Gr. Keglevich István Deák-párti jelöltre 500-an, idősebb Elek Gábor 48-as-párti jelöltre 1029-en adták voksukat, így a kerület megerősítette mandátumában Elek képviselő urat, hiszen a gr. Vay Ádám lemondása miatti pótválasztás eredményeképpen, 1872. április 2-tól, ő volt a kerület országgyűlési képviselője. 63 A többi kerületben a választók már csak községenként járultak a "tartályokhoz", a pártok hívei azonban ebben az esetben is külön kompániát alkottak. Kisvárdán 41 órán keresztül jó szomszédságban élő, két nagy családként mulatott és "karózott" Czóbel Albert Deák-párti és Bárczay Ödön balközép párti szavazótábora. Bor és ennivaló volt bőven, s zeneszó mellett gyorsan röpült az idő. Látogatást ritkán tettek az ellentáborban: a délutánonként városból kitóduló leánycselédek is gazdájuk politikai hite szerint választották táncpartnerüket. Czóbel Albert végül 1737 szavazatot kapott, egyet akarata ellenére egy kisvárdai ellenzéki csizmadiától. A Pesti Napló így interpretálta szavait: "... mert pityókos voltam, későn vettem észre, hogy a piros szuszokba dugtam karomat, midőn már csakis a csücskit kaphattam meg, sok kínlódás után sem bírván visszavenni, egyet nyomtam rajta, hogy vesszen bent." Bárczay Ödönre 1267-en szavaztak, köztük az a szalókai ember, aki a szavazóhelyiségből karóval a kezében jött ki. Amikor kérdőre vonták ő csak így válaszolt: "beszavaztam már én a Bárczy úr nevét a szuszék hasadékán." 64 A jegyzőkönyv szerint a választásra a legteljesebb rendben, fegyelmezetten került sor. 65 Nagykálióban is "férfias méltósággal", egymás jogait tiszteletben tartva, községenként szavaztak. A délután 1/4 3-kor berekesztett választás Kállay Ákos balközép párti politikus győzelmét hozta 1035 pálcával. Kauzsay Károly Deákpárti vörös színű ládájában csupán 610 botot találtak. 66