Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Szilágyi László: Egy titkos parlamenti választás Szabolcs vármegyében (1872)

mesi származású kisbirtokos réteg az ellenzéki baloldal szavazótáborát erősítette. (Ne feledjük: a kuriális falvak különállását 1871-ben szüntették meg!) Mindez azonban csak elmélet a kortársak számára. A győzelmet csak furfangos, kemény harc árán lehetett megszerezni. A választások A választások időpontját a megyei választmány július 8-ra, a nyíregyházi választmány 15-re tűzte ki. A megyei választásokra a kerületek székhelyein, a nyíregyházi választásra az új városházánál került sor, a választmányok által kijelölt 4 tagú választási elnökség előtt. Az elnökség a választások napján a pártok által megnevezett 2-2 bizalmi férfival egészült ki, munkájukat, a választójogosultak személyazonosságának megállapítása érdekében, esetenként a falvak elöljárói is segítették. A rend fenntartása érdekében a kisvárdai, a nyírbátori, a nádudvari kerületben nagy létszámú (1-2 század) katonaság kirendelését látták célszerűnek a választási elnökök. A nyíregyházi választáson a 2 párt hívei között a Korona Szálló délnyugati sarkától a városháza piacra néző nagy kapujáig rendőri, illetve katonai kordon biztosította a rendet.

53 Az elnökök üdvözlő szavait követően a pártok megnevezték képviselőjelöltjeiket, sor kerülhetett a szavazatok leadására. Az 1848. évi V. tc. 32. §-a szerint: "A szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzésével, s valamint a szavazatok összeszámítása is nyilván történik." A kérdés csak az, hogy a "nyilván" szón a választási eljárás nyilvánosságát, ellenőrzését értették, vagy pedig a szóbeli szavazást? A törvényhatóságok közül néhány 1872-ben a demokratikusabb értelmezés lehetőségét ismerte fel a törvény szövegében. Az 1872-75-ös országgyűlés irományai között egy kimutatás megjelöli azokat a megyéket és városokat, ahol titkos szavazást rendeltek el: Győr, Pest-Pilis-Solt, Heves és Külső-Szolnok megyéket, Győr, Komárom, Eger, Kecskemét, Szatmárnémeti, Gyöngyös városokat.

54 A kimutatás azonban nem minden részletében ugyanazokat a törvényhatóságokat jelöli meg, ráadásul Szabolcs vármegyét sem találjuk a listákon, így ezek pontossága kétséges. Pedig a szabolcsi választások története is ebből a szempontból kap különös jelentőséget! A vármegyei választmány, az országos és a nyíregyházi gyakorlattal ellentétben, megvalósította az Országos 48-as párt egyik célkitűzését: június 19-i 8. sz. határozatával titkos szavazást rendelt el a hat vármegyei kerületben azért, hogy "az országszerte nagymérvet öltött vesztegetések lehetőleg korlátoztassanak, és a választópolgárok szabad akaratnyilvánítása biztosíttassék."

55 Székely Benedek, Nagy János és Gál Elek választmányi tagok dolgozták ki a titkos szavazás lebonyolításának részletes tervét. E tervezet értelmében a sza-