Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Szilágyi László: Egy titkos parlamenti választás Szabolcs vármegyében (1872)

rint, a törvény 13.§-a értelmében, a Központi Választmányok első ülésére április 22-én, a választók összeírására május 13-tól május 26-ig, a fellebbezések elbírálásárajúnius 8-ig, a választásokra pedig június utolsó hetében került volna sor. A kormány nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a választásokat a Deák-párti többségű kerületekben minél előbb rendezzék meg.

20 A Belügyminisztérium nem elégedett meg azzal, hogy az ellenzék kampányát és szervezkedési lehetőségét ezzel az eszközzel szorítsa minél szűkebb korlátok közé. Tóth Vilmos belügyminiszter április 4-i bizalmas levelében szólította fel a törvényhatóságok vezetőit, hogy előre jelöljék ki a Központi Választmányok tagjait, s állapodjanak meg az összeíró küldöttségek tagjairól a Deák-párthoz tartozó "tevékenyebb és befolyásosabb bizottsági tagokkal", még az április 22-i közgyűlés előtt.

21 Mindemellett 1316. sz. körlevelében tudatta a vármegyék "közönségével", hogy a főispánok a választások során a legnagyobb szigorral fognak őrködni a rend felett, felfüggesztik állásukból a részrehajló, hanyag vagy vétkes tisztviselőket, és ellenük vizsgálatot indítanak.

22 (Ellentmondás nincs a bizalmas utasítások és a nyilvános körlevél között, csak a részlehajlás fogalmát kell "megfelelően" értelmezni!) A megyei baloldal május 2-i, tisztújító választásokon aratott elsöprő győzelme és a lassan mozduló bürokrácia azonban szertefoszlatta a Belügyminisztérium terveit. A megyei Központi Választmány első ülésére csak május 14-én, 3 héttel a Belügyminisztérium által tervezett időpont után került sor, a nyíregyházi választmány pedig még később, május 21-én kezdte meg az érdemi munkát. Ráadásul mindkét választmány tévesen állapította meg a választójogosultak összeírásának határidejét is. Akár a politikai szándék játszott közre, akár az 1848: V. tc. 12. és 13.§-nak értelmezési nehézsége, a tévedés 10 nappal hosszabbította volna meg az összeírások határidejét. Ezt a "tollhibát" Tóth Vilmos belügyminiszter sem nézhette tétlenül: mivel a választójogi törvény 12.§-a szerint az összeírások kezdeti határnapja "a Központi Választmány általi kitűzésétől számítva" 21 napnál rövidebb, 30 napnál hosszabb nem lehetett, a Belügyminisztérium utasította a választmányokat, hogy az összeírásokat a megyében június 4-től 17-ig, Nyíregyházán pedig június 10-től 23-ig tartsák.

23 A választásokra így is a legkésőbb került sor a szűkebb (Erdély nélküli) magyarországi megyék között. (A vármegyei kerületekben július 8-án, Nyíregyházán pedig július 15-én.)

24 A megyei Központi Választmány, az összeíró küldöttségek és a választási bizottságok összetétele sem a Belügyminisztérium mindent Deák-párti színekre festő álmait tükrözte. A megyei Központi Választmány első ülésén Bónis Barnabás alispán elnökletével 34-en vettek részt.

25 A választmányban a nemesi származású birtokos réteg és az értelmiség jobbára baloldali, függetlenségi érzelmű tagjait találjuk. Számuk 1848-ban még 80 volt.

26 A csökkenés mögött okként valószínűleg nem a politikai akarat, hanem a népképviseleti rendszer megszilárdulása, az érdektelenség, a rossz, járhatatlan utak és a májustól megszaporodó mezőgazdasági munkák okozta nehézségek húzódhatnak meg - a választmány ülésein 1872-ben a legritkább esetben jelentek meg a tagok teljes létszámban.