Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Udvari István: Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspökök kapcsolata Szabolcs vármegyével és a Hajdúsággal

nyelvhasználatukban a szinkretizmus érvényesült, a használt nyelvet illetően semmilyen presszió nem érvényesült, gyakorlati szempontok döntöttek, hiszen olyan korról van szó, amikor a nemzetiségi kérdés nem került előtérbe. Az esperesek a vármegyével, a Hajdú Kerülettel latin, esetenként magyar nyelven, Dorog város hadnagyával, magistrátusával a communitásával magyarul, az egyházi főhatóságokkal latin és rutén nyelven, az esperesi kerület lelkészeivel latin, rutén, ritkábban magyar nyelven, a hívekkel magyar nyelven leveleztek. Bacsinszky András, a későbbi munkácsi püspök, aki 12 évig lelkészkedett Hajdúdorogon, és 1763-tól Szabolcs megye és a Hajdú kerület íoesperese volt, miután jól ismerte az érintett területen kialakult nyelvi úzus szabályait, hasonló gyakorlatot követett püspökké választását követően. A papság hivatása etnikumtól független, a híveket nyelvi igényeiknek megfelelően szolgálták ki. A XVIII. század végi egyházi összeírások ezért a papok nyelvtudását is feltüntették. Bacsinszky András munkácsi megyéspüspök (1732 - 1809) életéről, működéséről Bacsinszky András püspökösködése alatt új gondolatok, megoldások s egészen a XX. század közepéig ható reformok születtek a népéletet ezernyi szállal átszövő egyházi élet minden területén. Bacsinszky körleveleiben a XIX-XX. századi ruszin nemzeti ideológia szinte minden lényeges eleme megjelent. Bacsinszky a XVIII. századi ruszin történelem és művelődéstörténet jelentős alakja. Nem csupán arról van szó, hogy nevéhez és püspökösködésének idejéhez fűződik a ruszin nemzeti újjászületési mozgalom első jeleinek megnyilvánulása. A szerényen jelentkező, de nemzetinek nevezhető törekvéseknek aktív befolyásolója, alakítója volt, így a XTX. századi ruszin nemzetiségi mozgalom egyik előfutárának is tekinthető. Mielőtt életrajzára rátérnék, jelzem, hogy a Munkácsi Egyházmegye egyik legjelentősebb püspökének emlékére 1990-ben a görömbölyi görögkatolikus egyházközség kétnyelvű, egyházi szláv és magyar nyelvű emléktáblát avatott, melyet a görögkatolikus templom falán helyeztek el. A görömbölyi parochus és hívek együttes kezdeményezésére Miskolc-Görömbölyön Bacsinszky Andrásról utcát neveztek el. Bacsinszky András 1732. november 14-én született az Ung megyei Benetine községben galíciai eredetű lelkészkedő nemesi családban. A gimnáziumi tanulmányok megszerzéséhez szükséges elemi ismereteket a szülői házban kapta meg. Az ungvári jezsuita gimnázium elvégzését követően 1752-1758 között Nagyszombatban folytatott teológiai stúdiumokat, ahol a teológia doktora foko-