Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Udvari István: Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspökök kapcsolata Szabolcs vármegyével és a Hajdúsággal

Udvari István BACSINSZKY ANDRÁS MUNKÁCSI ÉS TARKOVICS GERGELY EPERJESI MEGYÉSPÜSPÖKÖK KAPCSOLATA SZABOLCS VÁRMEGYÉVEL ÉS A HAJDÚSÁGGAL Régóta ismerem Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspököknek a hajdúdorogi püspökség levéltárában őrzött magyar nyelvű leveleit, hivatalos iratait.

1 Püspöki székbe történt emelkedésük előtt mindkét egyházi személyiség több évet szolgált Hajdúdorogon, a Munkácsi Egyházmegye akkor legnépesebb egyházközségében. Mindketten betöltötték Szabolcs vármegye és a Hajdú kerület főesperesi tisztjét is, noha közvetlenül csak az úgynevezett alsó-szabolcsi vagy dorogi esperességet igazgatták. A XVIII. század második felében, amikor a két jeles férfiú Szabolcsban működött, a Szabolcsi főesperesség két esperesi kerületre tagolódott, az alsószabolcsi vagy dorogi esperességre valamint a felső-szabolcsi vagy gyulaji esperességre.

2 A vármegye melynek központja ekkor Nagykálló volt, világi igazgatási szempontból négy járásra oszlott: várdai, bátori, dadái, nádudvari. A Szabolcs vármegye területén fekvő Hajdú kerület önálló törvényhatóságot képezett Hajdúböszörmény központtal. A világi és egyházi igazgatás között praktikus okokkal magyarázhatóan mindig volt valami összhang. Aminket most közelebbről érdeklő dorogi vagy alsószabolcsi esperességhez a Hajdú kerület, valamint a dadái és nádudvari járások görögkatolikus parochiái tartoztak. Bacsinszky szabolcsi működése idejében a dorogi esperességhez tartozott azonban a bátori járásból Kállósemjén, Érkenéz (ma Románia - Chiniz), Nyírbéltek, sőt Szatmár vármegyéből Penészlek és Nyírlugos. A dadái járásban fekvő Prügy leányegyház a szerencsi, Tiszaeszlár leányegyház pedig a tokaji anyaegyházhoz tartozott. 3 A XVIII. század második felében az esperesség papjai általában három (rutén, magyar, latin), nem ritkán négy nyelvet (román) ismertek. Gimnáziumi, latin nyelvű stúdiumaikat Egerben, Nagyváradon, Kassán, Ungvárott vagy Kolozsvárt folytattak. Legtöbben Munkácson majd Ungváron, néhányan pedig Nagyszombatban vagy Egerben végezték teológiai tanulmányaikat. Az ötvenes évektől számítva, három dorogi esperesről tudjuk, hogy Bécsben tanult: Kopcsay János, Petkovszky János a Pázmány Péterről elnevezett, Pázmáneumban, Tarkovics Gergely a Szent Borbála templomról elnevezett Barbareumban végzett.

4 Bacsinszky András pedig a nagyszombati Szent Adalbert szemináriumban szerezte teológiai végzettségét. A papok, kántorok a nyelvi elvárásoknak megfelelően a különböző funkciókban, az eltérő helyzetekben és alkalmakkor más és más nyelvet használtak,