Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Pavlenko, Georgij Vasziljevics: A németek letelepedése Kárpátalján a XVIII–XIX. században

Szívesen járt Bencs tapasztalatszerzésre itthon és külföldön. 1925-ben Budapesten vesz részt a városok konferenciáján, majd ősszel a párizsi polgármesteri találkozóra delegálják. 1928 elején tagja lesz annak a zarándoklatnak, a megye és a város képviseletében, amelyik az amerikai Kossuth-ünnepségekre hajózott át a tengeren magyarnapok rendezésére, Kossuth-szobor avatására. Ez utóbbi alkalommal Bencs a nyíregyházi Hősök temetőjéből vitt magával egy szelencében földet, s azt el is helyezte a szobor talapzatánál. /Élményeit a Nyírvidék négy áprilisi számában írta meg folytatólagosan./ 1929 nyarán Németországban, Svájcban tájékozódott a városok életéről, igazgatásuk gondjairól és itthon is hasznosítható eredményeikről. Városépítő, fejlesztő, szépítő eredményeiről még néhány szó. A centenáriumi kiállításra is készülve fejtette ki, hogy egy-egy városnak meg kell tudnia magát "mutatni" - az adófizetőinek is, az erre járó idegennek is. Bár addig is voltak a városban terek, ezek Bencs idejében váltak rendezett, virágos parkokká: Buchwald székekkel, padokkal, sármentes utakkal. Magát a Sóstót is az ő idejében parkosították, alakították ki a sétányokat, ligetes részeket, állítottak székelykaput Dienes István terve szerint/. A nyomorenyhítő ínségmunkákra kiutalt pénzt a tó "ikresítésére" használták föl: 1932-re kiépült a ma is használt /hideg/ strand kényelmes kabinsorokkal, ideülő kerítéssel, étkező és más szükséges épületekkel. - A Sóstóra vezető erdőszéli, városi út keleti szegélyén már Jósa András is jó példával járt elől villája építtetésével. 1926-ban Bencs is serkenteni kívánta a város tehetősebb polgárait, hogy a jó pengő életbelépése után, megszabadulva az infláció nyűgétől is, csinos nyári lakokat, villákat emeljenek, töltsék a nyarat itthon, a sóstói úti házukban, az erdő alján. Ő maga is építkezett az akkori 53. számú Bencs-telken: s banki kölcsönnel, annak rátáblázásával készülhetett el a ma is elegánsan ható épület az Erdei kitérő közelében. Amikor váratlanul meghalt, a villa tulajdonjoga a két, kölcsönt folyósító pénzintézeté lett. A háború után tbc-s gyerekek gondozó kórháza, majd óvoda, mostanában már privatizált vállalkozói tulajdon. - A városközpont körzetébe vezettette a bujtosi bányatavak vízét: köztéri locsolás céljára. Innen közvetlenül gumicsővel vettek vizet, vagy a locsolóautót tölthették fel portalanító útja előtt. És ezek a benti csapok segítették a tűzoltók munkáját is a vízellátással. - Sajnos, a városnak ivóvíz-hálózattal való ellátása a képviselőtestület sorozatos ellenállása miatt nem valósulhatott meg Bencs idejében, s még hosszabb évekig sem. Városszépítő programjába tartozik Kisfaludy-Stróbl Zsigmond három szobrának idehozatala is: az 1928-ban a megyével együtt felállított hősi kompozíció az első háború elesettjeinek emlékére, egy kisebb finom márványszobor a sóstói fürdőépület számára /manapság a Júlia-fürdőt díszíti/, 1930-tól pedig a mai Benczúr téren áll a "Vénusz születése" c. bronzmű. Ez annak idején sokkal gondozottabb fás-parkos környezetben állt ugyanitt, a szoborhoz tartozó vízmoz