Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

László Géza: Nyíregyháza város történeti kronológiája a kezdetektől 1526-ig

1462. szeptember 2. Pálóczi László országbíró előtt egyfelől Kállay Pál, másfelől ecsedi Báthori András, István és László megegyeznek a köztük Nyíregyháza (Nyreghaza) és Semjén (Semyen) területéről aratás idején jogtalanul elhordott termés miatti ellentétben. LH.: MOL DL. 55735. (Rj.: P 343 Kállay család lt.) 1463. április 20. Ecsedi Báthori István fiai, András, István és László panasszal élt I. Mátyás király előtt, Kállő-i Lökös János és Kálló-i János fia János ellen, akik az ő Nyíregyháza (Nyreghaz) possessiojuk határai között elterülő szántóföldjeiket, valamint Mánd (Maiid) és Szilas (Zylas) nevü praediumaikat elfoglalták. LH: MOL DL. 55757. (Rj.: P 343 Kállay család lt.) 1463. június 25. A leleszi konvent vizsgálat alá vette ecsedi Báthori István fiai, András, István és László I. Mátyás király előtt 1463. április 20-án, Kálló-i Lökös János és Kálló-i János fia János ellen tett panaszát, amely igaznak bizonyult ezért a tulajdonosokat visszaiktatta a jogtalanul elfoglalt nyíregyházi (Nyreghaz) szántók és a praediumok birtokába. A hatalmaskodókat megidézte a király különös jelenléte elé. LH: MOL DL. 55757. (Rj.: P 343 Kállay család lt.) 1466. szeptember 27. Ország Mihály nádor Kállai Lökös Jánost megerősítette a Nyíregyházával határos Rozstelek (Rustelek), Szilastelek, Mánd, és Kistelek birtokában. LH: MOL DF. 211714. (Rj.: LO Stat. K -230.) 1466. november 6. után: A leleszi konvent Ország Mihály nádor mandátumával Kállai Lökös Jánost megerősítette a Ny hegy házával határos Rozstelek (Rustelek), Szilastelek, Mánd, és Kistelek birtokában. LH: MOL DF. 211714. (Rj.: LO Stat. K-230.) 1471. május 5. A Báthori és Kállay család, birtokai közös határvonalának megállapítása céljából, Nyíregyháza keleti és déli részén határjárást hajtottak végre. Kiadva: Németh, 1987. 28-31. p. 1483. h. n. nélk. A mai nyíregyházi határban lévő Sima (Syma) ismét lakott hely, kőegyházát torony is ékesítette, ezért 15 márkára becsülték a település értékét. Kiadva: Kandia, 2. köt. 229. p. 1483. július 10. A Kállay család simái birtokából Keserű Istvánnénak, Kállay Erzsébetnek kiadták a leánynegyedet.