Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

László Géza: Nyíregyháza város történeti kronológiája a kezdetektől 1526-ig

Nyreghaz) és a zempléni (Bodrog-)Olaszi birtokokból azon a jogon, hogy nagyanyja és (a Szentemágócs nembeli) Domonkos első házasságából született édesanyja. Kiadva: Kállay, 1197. reg. 1357. március 13. A Nyíregyházán is birtokos Szentemágócs nembeli Domonkos, fiú utód nélkül halván el, birtokai testvérére, Belusra szálltak. Ekkor a Szentemágócsok nyíregyházi birtokrésze 100 márka, azaz 400 aranyforint értékű volt. Ezenkívül a település jelentőségét a templommal együtt a Báthoriak birtokrésze is növelte. Nyíregyháza ekkor a megye közepes nagyságú településeihez tartozhatott. Kiadva: Kállay, 1207. reg. 1357. július 13. Báthori Bereck fia János fiai, László és György birtokaikon megosztoztak, s Nyíregyháza (p. Nyreghaza) részbirtokuk Györgyé lett. Kiadva: Anjou. 6. köt. 597-599. p. 1364. december 2. A Balogsemjén nemzetség tagjai tiltakozást nyújtottak be, a Bagos, Sima (Syma) és Szentpéter birtokokból járó hitbért és hozományt illetően. Kiadva: Kállay, 1548. reg. 1365. január 9. A Balogsemjén nemzetség tagjai tiltakozást nyújtottak be, Szentpéter és Sima nevezetű birtokuknak a rokonság által való elidegenítése ellen. Kiadva: Kállay, 1552. reg. 1378. augusztus 25. A Balogsemjén nembeli Kálló-i László fia, Ubul mester, a Nyíregyházán is birtokos Szentemágócs nembeliekkel szemben, anyja jogán támasztott követelést, mivel az a Szentemágócs nembeli Balázs leánya. Kiadva: Kállay, 1761. reg. 1379. május 1. A Balogsemjén nembeli Kálló-i László fia Ubul mester, bepanaszolta a Szentemágócs nembeli László fiát Györgyöt, hogy nagyapja, Balázs után nem adta ki a családját megillető birtokrészeket, köztük Nyíregyházát sem. Kiadva: Kállay, 1870. reg. 1379. május 12. A Balogsemjén nembeli Kálló-i László fia Ubul mester, azzal támadta rokonait, hogy nagyapja, Balázs nem örökség, hanem vétel útján jutott birtokaihoz, köztük Nyíregyházához is. Kiadva: Kállay, 1781. reg.