Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Csatáry György: A magyarországi Tiszahát történetének forrásai a beregszászi levéltárban

képződött iratokkal foglalkoztam, vagyis az elsődlegesen Munkácson átdolgozottakkal. Feladatom volt újból átszedni a hatalmas mennyiségű iratanyagot, dokumentumonként átolvasva tematikájuk szerint egységekbe csoportosítani. Munkánk minőségének egyik gyenge oldala lett, hogy egy bizonyos évre vonatkozóan több tematikai csoport is egy egységbe került. Minden egyes témát külön választani lehetetlen volt, és az elaprózás is hibának számított. Szem előtt kellett tartani, hogy a terjedelmet illetően az ideális egység 150-200 lapos. Az egy egységbe csoportosított különböző témák /igaz rokon témák/ dokumentumai így jutottak a munka következő fázisához, amelyben az említett egység - belül mechanikusan időrendben /januártóldecemberig, csak kivételes esetekben került be a következő év is/ szedték a dokumentumokat. Mondanom sem kell, milyen összevisszaság keletkezett ezzel az egységen belül tematikailag. Erről a kérdésről többször is beszéltünk szakmai körökben de az álláspont továbbra is az maradt: ha már azon a bizonyos éven belül az egy témájú iratok egy egységben vannak, keresse ki a kutató az éppen őt érdeklőt. A munka másik problémája volt a rövid címzések /regeszták/ megfogalmazása, amelynek az egész egység tartalmát tükröznie kellett volna. Az igyekezet ellenére sokszor csak a témakört sikerült behatárolni. Ily módon az egykor Munkácsról Beregszászba került iratok átdolgozása megtörtént, aminek eredményeként az elsődleges rendezéshez képest pontosabb és részletesebb képet nyújthatunk segédletünk az opisz segítségével a kutatóknak. Ezek után még egy fontos kérdést érintenék: a selejtezést. Az említett átdolgozásokkal párhuzamosan megoldották a selejtezés /szakmailag nem egyszerű/ problémáját is. A több példányban ránk maradt űrlapokból a szabályzatnak megfelelően három példányt őriztek meg. A hiba azonban akkor történt, amikor hasonló elvek alapján selejtezték például az újoncállítások kitöltetlen űrlapjait, különböző számlákat. Az akkor uralkodó szemlélet szerint a kutatónak meg kellett elégednie azzal, ha láthatott ilyen iratokat, mert bizonyos személyre vagy konkrét számlára vonatkozólag szinten semmilyen eséllyel sem kutathatott.

5 A Bereg megyei főispáni fond mai állapota a fent ismertetett körülményekhez képest kielégítő. A nyolcvanas évek végén befejezett átdolgozás után a több egységet magába foglaló tematikai csoportok a következők lettek: 1. Forradalmi mozgalom 2. A parasztok szociális helyzete 3. Közigazgatási kérdések 4. Ipar és kereskedelem 5. Mezőgazdaság 6. Katonai ügyek 7. Bírósági-jogi ügyek 8. Pénz- és adóügyek