Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában
ad/6, álitolag ezen el nevezést hajdan Tákosi László nevezetű Úrtól nyerte volna. ad/7. Nagy liget szántó és kaszálló földek - vötsike posványos patak tölgyes szeg hajdan korba erdő most szántó és kaszálló - számos ligete szántó föld - Kerekettye sze g szántó föld patakokkal körül véve - Lácz el eje szántó föld - hosszú föld sze g szántó föld pataktol keresztül hasitva - Bézsa eleji szántó föld - So vágó és Sugo kaszáló patakok közt. - Nagy rekesz kaszáló. tetemes oldal - kaszáló föld, határ patak a gelénesi határ oldalon. - Kis Mogyorós Szántó föld.- Pa ptava sze g hajdan erdő most szántó földek s. a. t. több víz állo és szántó földek igénytelen el nevezés alatt. KeltTákoson 1865 Máit. 29: 865 Jegyezte Szibeit Mihály Kei Jegyző HELYNEVEK Tarpa mező Városbó l Bereg h Megyéből. I. Tarpa Mező Város tartozik Beregh Megyének Tisza háti Járásához a' vidék mellyen fekszik a' tisza fojóról tisza hát nak hivatik. II. A' Városnak ország szerte a' legrégibb időktől fogva csak ezen egy neve ismeretes, hogy Taipa. III. Hajdan sem volt más elnevezése a' Községnek a' régi irományokban is így íratott le a' hely név. IV A' Községnek neve a' leleszi Káptalan ki vett Taipát érdeklő irományokban legkorábban 1353-ba említtetik, midőn Erzsébet Királyné által Taipán és Marok községek közt határ járás rendeltetik - azonban a' Polchy István volt megyei Levéltárnok által versekben szerzetért Szép asszony dombja czimü hős költeményben 1222. év tályán emlités tétetik Taipáról is, mellyet akkor a' Taipai Nemesség birt. V. Honnan és mikor nepesittetett arról bizonyost nem tudhatni, hihetőleg a' Magyarok bejövetelekor mint a' tiszához közel eső erdős 's barom legeltetésre alkalmas hely telepíttetett 's ületett meg, maga az egész helység egy régi tisza meder két oldalán terűi, mely kör alakú tó már csak nem egésszen betelt 's részint keiteknek használtatik.- Később népesült a' tisza parton feküdt de elpusztult régi Helmecz nevű falúból úgy szinte Hegyi nevű helységből
