Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

a' község ott veszi eredetét a' hol vallása, bizonysága az, hogy más vallásul soha nem ismert - 's ma sem igen tűr kebelében, mi szinte cseh származásra mutat - mert a' Luther és Kálvin reformatióit egész hely községek teljesen egyszerre nem fogadták el - vagy ha igen - arról a' történet emlékezik - vagy pedig az Hussita volt - előre el készített nép a' reformatióra. Mennyire féltett kintse volt a' ref. vallás ezen különben egy szerű Mezei Népnek népnek bizonysága legyen ama régi történet, melyet az öregek ajkáról vettem:- "A közel fekvő Vári Mező Városból - hol hajdan kolostor lehetett - ide járt a' te

mető

be egy Barát rendesen naponként imádkozni 's a' népet is hihetőleg hit cserére akarta bujtatni - ezért a nép fel bőszülvén seregestöl egy alkalommal utánna nyomult, és a' határ szélen agyon verte"- mely főid ma is Pap cseré

nek neveztetik - vér dijba - Várihoz kapcsoltatott. - Határában semmi nevezetesség - egyedül az ugy nevezett "

Puszta

" van, vagy is inkább puszta Halábor

, mely mint fönt íratott vagy a' Lengyelek ki ütésekor - vagy midőn a' Tatárok Szatmárt Máramarost és Beregett fel dúlták, pusztíttatott el, és az utolsó áll inkább, a' mennyiben a' szó hagyomány valami, lóra fel kapott 's elragadott menyecskéiül emlékezik - a' mit a' Lengyelek nem igen tettek mint ker vallásúak. adta Haláboron Jun 7 1864. Görömbei Pál ref. pap 336. Tiszteletes Görömbei Pál urnák Haláboron Június 10-ig elváratik Harangláb községből Bereg megyéből Tiszaháti járás. 1-ső alszogabirói szakaszhoz tartozik. Székhelye N. Lónya. Hogy községünk honnan települt: a nép monda és őseink hagyományából nem tudjuk, csak gyanítjuk, hogy hajdan marha tanya volt, mivel most ís marha tartó hely, és a Csaronda partján fekszik, melyet hajdan szláv nyelven Csamavodának neveztek. Barom tanyából később kis faluvá alakult. Mint hajdan ugy most ís magyar ajkú s jelenleg mintegy 250 lakost számlál. Határunkat keletről Bótrágy és Som határai, délről Hetyen község környékezik, melyeket töle a Csaronda folyó választ el, mely Csaroda község határából veszi eredetét, továbbá nyugatról a N. lónyai erdő rész vonul el, északról a Bótrágyí határ. Az árvizes időkben ezen határt is elönté gyakran a víz, mely több patakokat formált, p. Damásnya. Dezsenye, hideg patak: ez a Csarondából veszi eredetét és hüs fák árnyékában folyva: nyáron is hüs vizet szolgáltat a barmoknak. Szántó és kaszáló földek elnevezései.- Kenyeres föld. Nyires föld hát, bakos kert, barna szél, ezen táj kaszálónak használtatik és egy zugot formál, melyet a Csaronda foly körül.