Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

[C s e tf a I v a] Csethfalva község. Beregh megyéből - tiszaháti járás - A' mint a' Borsa vára Krónika irója mondja.- Csethfalva község vette nevét Aipád unoka öccsének Bélának egy sánta Cseth nevű szóigájától, melly helyet hü szolgalatjáért neki adományozott - a' községnek más neve nem volt - A' mint a' fent emiitett krónika iró mondja - de több hatokból is kitűnik a' magyarok bejövetelekor 889-907. tájban - rólla semmi bizonyos nem tudni - csak hogy itt mindég magyar ajkú nép lakott, 's lakja - a' mint fent meg Íratott - a' Községből Dél keletre - Bánna tisza hányta föld - Pap ágya ezelőtt míg a' tagosítás meg nem történt a' papnak földjei ott voltak s azért nevezték pap ágyának.- Hod és Hodi halvány hótt tisza - Lóger - Rákóczi Ferencz katonái Esze János és Nagy István fö vezérek alatt folytonos ott tartózkodásoktól - Irtás erdő volt jelenleg szántó és kaszálló.- liget lapos hely, hajdan erdő jelenleg szántó és kaszálló. Eszak kelet Eperjes, erdő de jelenleg szántó - a' mint a' nép hagyomány említiigen sok földi eper termett - Bikkes hajdan bikkes erdö. jelenleg szántó föld Vadass hajdan sürü csirittyás - s vadak barlangja volt - most szántó és kaszáló - Teke vápálya egy árok csatlós patak és diákné sássá mind sássas rét s nevét tulajdonosától vette. Éjszakra Kara láz Kaszáló szántó - Ker

ek ded csere kaszáló - Nyires - hajdan Nyír fás erdö volt s jelenleg is vágynak cseprentéi Szántó föld - Szoros szeg a Kadarcs patak veszi körül - Nyáras Sze

g Szántó föld - még nem rég is nyárfás volt Hollós Kaszáló - hajdan erdö - Dél nyugotra - Palaj tisza hanta lapály - Sziget a tisza vette 3 oldalról - mist szilvás vasas agyagos kemény szántó föld halvány hótt tisza - Csathó füzessé Csathó Kapitánytól mint birtokosától - szántó és kaszálló föld - említést érdemel a Kadarcs - mely hajdan eredt a tiszábul Ugocha megye tisza uj hellyi határban és Ugocsa megyét választja s bejön a Csetfalvai határba a Liget düllönél - s ki megy a Csetfalvai határból a Nyáras szegnél. Vári és Benei határ közé. s szakad a borsá

ba - említést érdemel az hogy midőn Botond Csethnek adományozott föld határát mutatta - találták meg Csetnek urát Aipád unoka öttsét az emiitett belát kardjába ereszkedve - azon patak partján mely Ugocsaban jön a Csetfalvai határba - s a mint a Krónika iró mondja - itt nyugszik a Kadarcs - és ott el is temettetett s azólta a patak Kadarcs nevet visel - ez a Kadarcs patak most száraz és csak essö víz áll meg benne Kelt Csetfalván Juli 20-a 1864. Lánczi József mk Csetfalvai Lelkész Ombodi István Községi Biró