Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában
földek és patakok neveiket vették részint a föld tulajdonságától, részint állás formájuktól, részint más sajátságaikból vagy a hozzájuk csatolt mondákból. Bátyú községből Bereg megyéből Tiszaháti járás. 1-sö alszolgabirói szakaszhoz tartozik. Székhelye K. Lónya Mai napig fenn maradt szóhagyoniányilag, hogyezen hely, mivel most is patakokkal van kőiül övezve és keresztül metszve mintegy két sziget gorondos helyet fonnál - hajdan mocsáros marha legelő lehetett és ennek következtében a mostani falu pásztorok tanyája, s mintegy ezek két szigeten laktak, melyekről árvizes időkben nem lehetett mindig az egyikről a másikra átmenni, tehát csak felhívások és megszólítás után közlekedtek egymással Bátya név alatt, innen vette a falu a nevét későbben, miután a pásztor tanyából egy község társaságot alakitott. Hogy honnan népesittetett? hagyományilag nem tudjuk, hogy mint most ugy hajdan is tiszta magyar nép lakta. Lakosainak száma 456. Bátyú községet határozzák keletről Csomonya és Szemye község határai, melyeket a Szemye választ el egymástól, északról Nagy Dobrony határa, melyet szinte valamint az ugy nevezett kerepecz erdő t és bátyi liget erdő t tekervényes folyamával a Szemye hasít és bele is szakad a Csarondá ba, nyugatról N Lónyai Uradalmi rész erdő, délről a botrágyi határ. A többi helységekhez hasonlólag a bátyúi határon is az ár vizek alakították a patakokat, melyek aztán előbbi neveiket sokszor megtartották. Délről az ugy nevezett tó erdejé ből leereszkedik a pap palló pataka, mely nevét hogy honnan vette Bótrágy leírásában előadatott. Ezen patak több vizekkel együtt a lontrá ba és a parazsiná ba, onnan pedig a Botrágyi erdő részekbe. Másik ága a falu közepének veszi magát, s kigyózva folytatja a Szemye folyóba, és minden kanyarulatnál más nevet vesz fel. Továbbá u. m. Disznó éger pataka, teleksze g patak, bodó hát patak, képszeg patak, Demjén láz patak, kórház szeg patak, máié láz patak, habuknya szeg patak, híd szeg patak, bába híd patak. Temető patak, szeg patak, írós patak , itt ismét két ágra szakad, a miéit két águ pataknak nevezik s a déli részen megyén a nagy erdőbe a marton éger en keresztül szakad a fekete patak ba; a fekete patak leszáll a Szár tó ba, onnan a Szemyébe veszi magát. Az északi oldalon a két águ patak egy szigetet fonnálva a keit alatti patak ba veszi magát és Csavargós folyamával több név alatt: nevezetesen Lacz tövise patak, Birde szeg p., Miklós szeg p.. Bencze láz p_, Tüzvasku p. Kir láz p. Látomás szeg p. Gálháza p. Ivány p alló p. Bori szeg ]L Acsláz p. pokol kapu p. Csonkás p. Kárasztó p. lehet bog\ a Karásztó, Kósa gorond p. első szeg p. Bótrágy p. így szakad be a Szemyébe és azzal együtt a Csarondába, amely ismét a Latorca folyóba.
