Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

csődülvén egész nap a' korcsmában részegeskednek. Fájdalom átfutja szivét a' nép ily szórnom sorsán Szánakozni tudó embernek. Jósolni lehet, hogy ily kesely mellett 50-100 év múlva a' Vizníczeí Völgy lakói, sorvadásra minden módot fel használó, szemlátomást szaporodó, és a' Nép Véres Verítékén gyorsan gazdagodó Zsaroló Zsidók' rabjai, és nem gazdák lesznek.Tanátsolandó volna az Uradalomnak e' népet a' Zsidók kezéből ki szabadítani, és az Urad. Tisztek által a' nép keresményét, valamint az ez előtt néhány évvel szokásban volt - fizettetni.Felső-Vizsniczei határbani hegyek és dombok nevei: Viznitski hegy, Nagykut és Kis kut domb, 35. év előtt szántatott, most erdő, Nagy és kis paszkócz domb

ok, 35. év előtt szántó főid, Kícsera és lunyánszki hegy

ek kaszálókkal, Obuts és berdo hegy

ek kevés kaszálóval podulki Vögy rétekkel, Kitsarka, baranovszki, felső és alsó dabinki hegy

ek kaszálókkal, Kaminy Sziklahegy, Szvitkovo domb, hadrákovo és dorotskó hegy

ek kaszálókkal, jávomik domb, Liszámyai rétek Vizsnícze folyamnál. Liszitsanka. Knyázovo, Kopcsák és Voron erdős hegy

ek forásokkal. Erdeiben találhatnak: Medvék, Vaddisztók, Szarvasok Őzök, rókák, farkasok sat. A' hegyi fonásokból eredő patakotskák: Veliki bisztri, Kozejovicza, puszkún, jáitsistsa, Cseitis, Sztrílkó Zuhatag Színitski sat. Szántóföldjei: horb, ledkányi és Zuhumniczi. Legelői erdős hegyeken és dombokon: pászkovczi, Kozjovicza, Vismitski, Nagy kut, kis kut, Kitsera, jáitsistsa, Sztrílkó, berdó és Obuts. Felső-Vzsniczei határ fekszik Napkelettől Dubina, nyugodtál Hríbócz, déltul Alsó-Vizsnicze, Belebele, Gévén falva, Runófalva, északtól Szidorfalva községek határai Szomszédságában. Ki iita a' Község emberei bevallása nyomán Felső-Vizniczén Juni 15-én 1864 Torna Sándor msk. Felső-Vízniczei gkat. lelkész. Tekintetes Bereg Vgyében Munkátsi járásban és és Munkáts Mező Városához egy jó Magyar Mértföldnyire eső Felső-Viznicze Községének Statisticai leirása HELYNEVEK Igléncz községből Bereg megyéből Munkács Szolgabírói járásból - Igléncz 350 lakossal egysült /!/ G: Cath. vallású, nyelvük orosz - szét szóivá Kissebb nagyobb dombocskákon fekszik 's minthogy földjeinek sárga rítkás agyag hihető hogy onnan nevét vette Hlinyánecz - mi magyar nyelven annyit tenne mint agyagos - most mind a' Két nevét használják - magyarul Igléncz - oroszul Hlinyánecz. - Gróf Schönboni