Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

Szomszédok Zsúkó Nagy Lohó Vorotnitza Szerencsfalva Balázsfalva község határai HELYNEVEK Cserejócz községből Beregh megyéből Kaszonyi járás Il-ik szolga birói szakasz Búbúliskai kerülethez tartozik. Cserejócz néven ismeretes és iratik, orosz ajkú lakosok lakják. Nem volt mindég Cserejócz néven neveztetett. 300 év táján Az Össze jött szomszéd helységekből telepedtek le az Orosz ajkúak Hagyomány útján egy orosz egyént Cseráj úgy neveztek; mely egyén nevéről Cserejócz vette jelenlegi Nevét - azon Cseráj nevű ember volt az aki, amidőn Rákosi lakosok meg vették A Gr. Schőnborntól a Vidéki Tölgy erdőt, egy véka ezüst pénzért,- és a vékát a Rákosiak tsak tsapósan bírtak meg tölteni, mi útán a vidéki erdőben 500-ad részes birtokos volt, és seitéssei is makoltak és azon erdőben Cserájnak. A helység petsétjén tő nyomat látható 7-ik A Helységben bent lévő forrást Cihánsci

nak nevezik, melyből csergedező patak foly a Helységen nap nyúgoton Lázi Mocsár düllön keresztül a Zsúkói Mocsár

ban - ezen Cihánscin a fonásból hordatik az ivó Víz - és szolgál egész Helységnek Marha ítatóúlis - mely forrás az ország út mellett van és Csárda mellett, az utasoknak jó víz kedves italul szolgál. Kert, Mező szántó föld és Düllők; Kerti. Zázvonom. palenina szántó földek,- Zsúkó, Iványi határok mellett. Nap keletről Kászállók, Mocsár lázi Zsúkói határ Nap nyugotról és Nagy Lohó Szomszéd helységek - Nagy Lohó Zsúkó Iványi HELYNEVEK Cserlenó községből, Bereg megyéből. 1. Cserlenó Bereg Megye Kaszonyi járás II. szakaszában esik. 2. Oroszul szinte e néven ismeretes, különböző szláv értelmű lévén az. 3. Keletkezésétől olta mindig Cserlenónak említtetik 4. legkorábbi említéséről és 5. és honnan népesítéséről nincs tudomás 6. Szóhagyományból annyit tudni Cserlenó eredetéről hogy mint vadon Két veres öltözékü ur állítólag katonai egyén által alapíttatott, kik Szláv eredetűek lévén, a telepitvényt ön ruházatuk színéről nevezték el Cserlenónak, a' Cserlenó magyarban nevezet. 7. Cserlenó alat folyván a' régi latorcza ös időkben a' lapályos tulajdonú helységet anyira elözönlötte, hogy a lakosság minden fáradság nélkül a legjobb