Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Szabó Sarolta: Egy currentális könyv néprajzi vonatkozásai (A parasztságot érintő hatósági rendelkezések a nyíregyházi currentális iratokban 1754-1838)

21. V. A. 102/c 38/118. 1793. 22. V. A. 102/c 39/119. 1806. Egy 1789-ben megjelent rendeletre hivatkozva "serkentetnek a lakosok, hogy a köz és önnön hasznok tekintetéből a len termesztésén és annak mívelésén igyekezzenek." 23. V. A. 102/c 39/119. 1808. "Folyóvízben kendernek való áztatás megtiltatik nemesekre nézve fijeális perben ... nemtelenekre nézve pedig az kendernek szijjel való hányattatása büntetése alatt." 24. V. A. 102/c 38/1 18 1791. "Hogy minden gönczi hordó 180 itzés legyen és minden bodnárok nemcsak a magok, hanem a helységek szokott bélyegével is (az) általok csinált minden hordót megbélyegezzenek, mely rendes megtartására a bodnárok keményen szoríttatnak." 25. V. A. 102/c 39/1 19. 1827. 26. V. A. 102/c 39/1 19. 1809. 27. V. A. 102/c 38/1 18. 1785. 1786. 28. V. A. 102/c 38/118. 1783. "Mind a Tttes (tekintetes) Uraság úgy a szegény adófizető nép is tapasztalhattyák, hogy a szénának sok haszna vagyon, ... azért minden(ki) azon igyekezzen, hogy szénája bőven legyen." 29. V. A. 102/c 39/119. 1789. A főispán az álatala kiadott körlevélben foként a földesurakat és a helységek elöljáróit kéri: "... mivel az idei hosszantartó szárazság miatt a szénatermés nem a szükség és kívánság szerint fog ezen vgyében (vármegyében) kiütni ezért is elmúlhahatatlanul megkívántatik, hogy minden birtokos és elöljárók a kaszállókat az Anya fűnek lekaszállása után is ... a marha járásiul megoltalmazzák, azon legyenek, hogy a sarjút is, bátor azt még ezen a tájon nem szoktak is takarmánynak bővítése végett tsinálhassanak, hogy ezáltal és az szalmájukra is szűk aratás miatt méltán előre vélhető nagy széna és takarmány szükség eltávoztassák." Sarjú = a második és a következő kaszálású fű, széna (E. SZ. V. Bp. 1961. 1131. p.) 30. V. A. 102/c 38/1 18. 1785. 31. V. A. 102/c 38/118. 1774. 1784. 32. V. A. 102/c 38/118. 1783. A marhapusztulás okát a körlevél abban látta, hogy az állatok posványos vízből ittak és nem kaptak elég sót. Ezért elrendelték, hogy ahol nincs folyóvíz, ott kutakat kell ásni és a gazdáknak gondoskodni keh az állatok sózatásáról. 33. V. A. 102/c 38/118. 1787. 1788. 1789. 39/119. 1807. 1829. 1830. A "marha dög" orvoslására 1829-ben és 1835-ben a vármegye több oldalas rendeletet adott ki. 34. V. A. 102/c 38/1 18. 1795. 35. V. A. 102/c 38/118. 1775. "... parantsoltatik, hogy a bírák minden házaknál a belül fűtő és sütő kemenczéket a gazdákkal rontsák le és kiki kívül fűtő boglya vagy kájha kemenczéket építsen házába, melyet ha a