Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Sipos Ferenc: Újabb adalékok és források az újfehértói hajdúk történetéhez

December 20. az egész munka befejezésének időpontja. A részmunkák időpontja csak egy helyen ismert: Mádot december 7-én írták össze. A címlapról leolvasható az uradalmak összeírásának sorrendje. A szerencsi uradalom összeírása ha nem is közvetlenül, de Mád után történt. Ugyanakkor a szerencsi uradalom nem az utolsó volt a sorban. Mivel Hece és Ónod összeírásának időpontja nem ismert, egyelőre annyit állapíthatunk meg, hogy a szerencsi uradalom urbáriuma 1648. december 7. és 20. között keletkezett. Rákóczi Lászlónak Újfehértón csak részbirtokai voltak. Jobbágyai 12,5 telken gazdálkodtak. Szolgáltatásaikat ez az urbárium határozta meg. (A jobbágyokra vonatkozó adatokat nem közlöm.) Az újfehértói hajdúk névsorát külön papírlapra írták fel, s utólag tették be a kötetbe. A kérdés az, hogy a 62 nevet tartalmazó összeírás szintén 1648-ban keletkezett

9 A válasz igenlő, ugyanis a szerencsi uradalom 1648-as összesítőjében is 62 hajdú szerepel Újfehértón! Ez a fonás igen becses, az újfehértói hajdúk névsorát eddig még nem ismertük. Rákóczi Pál 1630. január 20-án száz hajdú letelepedését engedélyezte Újfehértón.* Ha valóban ennyien jöttek át Böszörményből, számuk 1648-ra jelentősen megfogyatkozott. Részt kellett venniük I. Rákóczi György 1644/45-ös hadjáratában? Vagy közülük egyesek megunva Szabolcs vánnegye állandó támadását, kihasználva a gyámi birtokkezelés lazaságát védettebb helyre költöztek? A környező nagy hajdúvárosok valamelyikébe?! Vagy Debrecenbe?! 1630-1648 között olyan katonai támadás is érhette Újfehértót, amiről nem tudunk... Szabolcs vánnegye 1649 elején az újfehértói hajdúk számát - most már tudjuk: tévesen! - mintegy nyolcvanra becsülte.

4

' A névsor ismeretében névelemzést lehet majd végezni. Az anyakönyvekkel összehasonlítva kimutatható lesz: élnek-e még Újfehértón a hajdúk leszármazottai?! 2. A következő fonás a békeidőszak török pusztításait mutatja be. A vasvári bekötés ellenére továbbra is fel-feltűnnek Szabolcs vármegyében kisebb-nagyobb török csapatok: rabolnak, hódoltatuak. Az összeírás az uralkodó rendeletére készült, feltehetően a többi, hódoltsággal határos vármegyében is készültek hasonló felmérések. Ezek ismeretében szándékozott I. Lipót diplomáciai lépéseket tenni: rászorítani a törököket a béke megtartására. Ami a Szabolcs vármegyei összeírást illeti, a kézirat jól olvasható tisztázat, látszik, hogy felteijesztésre szánták, de mégse küldték el. Talán a nyelve miatt: a magyar király nem tudott magyarul, feltehetően latinra átfordítva teijesztették fel a szöveget. így őrződött meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában ez az aláírásokkal, pecsétekkel hitelesített példány.