Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Matkó László: Szatmár vármegye egyházi levéltári forrásai, Atya község adattára

Matkó László SZATMÁR VÁRMEGYE EGYHÁZI LEVÉLTÁRI FORRÁSAI ATYA KÖZSÉG ADATTÁRA Jelen tanulmánnyal emlékezünk a 450 éve Szatmár vármegyében tartott első protestáns zsinatra. Az 1545-ben Erdődön ülésező zsinatról Debreczeni Ember Pál Szatmár tekintetében is nyomtatott fonásnak használható művében így ír

7

: "... mcidit Synodus in oppido Erdőd sub Heroica Gasparis Dragfii tutela et patrocinio celebrata..." Bélteki Drágfi gyámsága és pártfogása alatt indult el a reformáció az ősi Szatmár vánnegyében. Drágfi György és János 1507 virágvasárnapján II. Ulászló királytól bárói címet nyernek.

2 Mátyás király udvarában és az erdélyi Báthoryaknál a reneszánsz kultúrával már korábban megismerkedtek. Drágfi János kétszer járt Itáliában. 1522-ben a Nürnbergbe, birodalmi gyűlésre menő követség tagja/ Tíz magyar nyelvű oklevéllel és öt missiüs-szel gazdagítja történeti fonásainkat, valamint magyar nyelvű végien deletével/ Fia Drágfi Gáspár a reformáció buzgó terjesztője és pártfogója. A négy első protestáns püspöknek lakóhelyet, a négy első alkotmányozó zsinatnak otthont adott Szatmár vármegye. A zsinatok történetét Kiss Áron 1877-ben megjelentette.

5 A Trianon után Romániához annektált szatmári református egyházközségek a reformáció kezdetétől a Tiszántúli Superintendentia legfőbb joghatósága, és három egyházmegye - Károly /Közép-Szolnok/, Nagybánya, Szatmár - joghatóság alatt működtek. Az egyházmegyei határok változásáról a Kormos László által készített egyházkerületi fondjegyzék tájékoztatást nyújt. A határontúli községek adattári és levéltári rekonstrukciójakor Seneca szavaival mondhatjuk, hogy "apes dedemus imitari.." - a méheket kell utánoznunk. A legtöbb egyházközség 1950 előtti iratanyagát begyűjtötték és Bukarestbe szállították. A töredékes vármegyei és egyházkerületi levéltári fonások külön-külön sok értékes adatot őriztek meg, amelyeknek összehasonlítása és egységes adattári rendszerbe való foglalása pótolja bizonyos mértékig - a határontúli iratokat. Az országos levéltár felállítását 1723-ban a 45. tc. mondta ki, de ténylegesen 1765-től számíthatjuk működését. A Tiszántúli Református Egyházkerület superintendenciális levéltárának 1769-ben a "Hac occasione piacúit..." 1. számú határozat adta meg a jogi alapot.

7 Az egyházmegyék espereseit utasították, hogy javaikról, hátaikról rendszeresen készítsenek elenchus-t, series-t, és azokat másolatban küldjék be az egyházkerületi archívumba megőrzés végett. Az épületekről, szent tárgyakról, szántókról, legelőkről, népességtől készített conscriptio-kat és az egyházlátogatási jegyzőkönyvek másolatait is megküldték.